Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - I. A török kiűzése (1686-1702)
Bánkúti Imre két, egyházi tizedet stb. Ezeken kívül közigazgatási és bíráskodási hatáskörrel is rendelkezett. Mindezt a nemesi vármegye feje fölött, ami konfliktusok forrása lett.10 Az udvar a rendelkezése alá került hatalmas földterületeket részben eladta, részben adósságai kiegyenlítésére használta fel pl. hadiszállítóknak, részben eladományozta udvarhű (magyar és idegen) politikusoknak, hadvezéreknek. A régi tulajdonosok csak akkor kapták vissza birtokaikat, ha tulajdonjogukat kellően igazolták, de fegyverjog (ius annorum) megváltás címén bizonyos összeget kellett fizetniök. Ez a rendi sérelmek egyik legsúlyosabbika volt, hiszen érzékenyen érintette a nemesi birtokállományt. Pest-Pilis-Solt megye hosszasan tárgyalt az udvari kamarával a fegyverváltság összegéről: először kísérletet tettek teljes elengedtetésére, hivatkozva a megye súlyos terheire a felszabadító háborúban, majd — részben a nádor-főispán támogatásával —, 35 523 forintban egyeztek meg. A megye kölcsönt vett fel s egy összegben fizetett, majd a terhet szétosztotta a birtokosok közt. A lakott helyeken jobbágyonként 6 forintot, a puszta telkek után pedig 15 forint 45 dénárt kellett fizetni. A megye azt is elrendelte, hogy azoknak a birtokát, akik nem helyezték letétbe a váltság összegét, bárki, aki helyettük kifizeti, teljes joggal használhatja, míg a tulajdonos nem fizet, de csak az évi termés betakarítása után kell visszaadnia.11 A megye lakossága számára talán a legfontosabb volt a nagyszámú katonaság ellátási ügyeit közvetlenül intéző Budai Főhadikomisszariátus működése. Az igényeket ez a hivatal közvetítette a megyének, de maga is részt vett a behajtásban, majd lefolytatta a meglehetősen bonyolult és sok visszaélésre lehetőséget adó elszámolást, ami éppen ezért állandó panaszforrás volt. A sok visszaélés, panasz megszüntetésére a király 1697. december 3-dikán a katonaság részére Regulamentumot (hadiszabályzat) bocsátott ki. Életbeléptetésére ugyancsak 1697 decemberében megszervezték a bécsi miniszteriális deputációt, amelynek elnöke Kollonich Lipót főkancellár, esztergomi érsek lett. Ennek irányítása alatt a nádor előterjesztésére az országban három Commissio subdelegata (Pozsony, Buda és Kassa) működött (az iratok dikasztériumnak, kormányszéknek is írják őket.) Ezekben 10 TAGÁNYI 1897,411-419.; WELLMANN 1941,passim; MAYER 1911; H. PÁLFY 1937,474-487.; NAGY 1971,24.; Buda expugnata 1987, 69-77. Itt közölve az Adminisztráció instrukciójának pontjai. A hivatal történetének monografikus feldolgozása mindmáig hiányzik. Néhány résztanulmány, amely régiónkat is érinti: PÁSZTOR 1935; HOLUB 1936; BABICS 1937. Szerinte Pécsnek előnyére vált a kamarai igazgatás.; BALLAGI 1926. Csak rosszat tud mondani a budai hivatalok munkájáról. Stb. " MEZŐSI 1942, 179-195. Nagyrészt Pest megyei adatok alapján. A végső összegre: BOROSY 1986, passim.; 1702. október. A Koháry-család (nem gróf Koháry István!) 3600 forinton váltotta meg megyei birtokait (Boldyn, Apaote, Marcháza, Akasztó, Vacs, Gyál, Tápióság), MEZŐSI 1942, 184-185.; 1703. áprilisi7. Pest- Pilis-Solt vármegye esküdt jegyzőjének, Suppán Istvánnak a Budai Kamarai Adminisztráció iránt tanúsított előzékenysége és hasznos szolgálatai jutalmaként Bábony, Bankháza és Szúnyog puszták után a 200 forint ius armorum váltságot elengedték. MEZŐSI 1942, 185. Az egyházi birtokok, valamint az „új földesurak” (katonák, kamarai tisztviselők) birtokai szintén mentességet kaptak. KOSÁRY 1965, 40. Sáp, 1703. június 7. Sőtér Ferenc levele sógorához, Jánossy Ferenchez. A felkínált pusztákat sem Kiskunhalas, sem Kecskemét nem vette meg, ezért a fegyverváltsághoz szükséges pénz előteremtésére kétévi adójukat, illetve bérleti díjukat előre megfizettették. BÁNKÚTI 1996, 54. 14
