Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - I. A török kiűzése (1686-1702)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig az elnök egy-egy főnemes volt, s ülnökként egy főpap, egy főnemes, egy köznemes és egy városi polgár vett benne részt, a főhadbiztosságot, a területileg illetékes kamarát és a haditanácsot egy-egy személy képviselte. (A budai bizottság elnöke Széchényi Pál kalocsai érsek, titkára Mecséry Ádám volt.)12 A bizottságok feladata a Regulamentum életbeléptetésén kívül az évi 4 millió forint hadiadó felosztása az egyháziak, nemesek és jobbágyok közt, az adó átvétele a megyéktől és az elszámolás. Elkészítették a vonuló katonaság útitervét (marsruta), felügyeltek a katonaság megfelelő beszállásolására, ellátására, utalványokat (assignatio) adtak a katonai egységek részére az előzetes hadbiztossági kijelölés (designatio) alapján, s a megyék eszerint szolgáltatták ki a katonaság járandóságát. Majd elszámolást készítettek a hadbiztosokkal, valamint a Budai Kamarai Adminisztráció képviselőivel együtt. Foglalkoztak adóügyi vitákkal és a katonai kihágásokkal is. Hivatali nyelve a latin, jellegét tekintve pedig királyi-rendi hivatal volt. A Rákóczi-felkelés után hatásköre lényegében a két városra és Pilis megyére zsugorodott, majd meg is szűnt. 3. A nemesi vármegye visszatérése a felszabadult területre Bár a nemesi vármegye sohasem vonult ki teljesen hódoltság alá került területéről (igazságszolgáltatás, birtokjog, adóztatás stb.), most lehetőség nyílt arra, hogy teljes hatáskörrel és apparátussal téijen oda vissza. Ez azonban hosszú, akadályokkal teli és ellentmondásos folyamatnak bizonyult. Noha már 1684. szeptember 4-dikén az ideiglenesen felszabadult Pesten tartott a megye közgyűlést a nádor-főispán elnöklete alatt (100 lovas kiállítását határozva el a török elleni harcra),13 de azután fél évtized telt el, mire a megye visszatérhetett régi székhelyére. Igaz, 1689-ben Kecskeméten és Nagykőrösön is tartottak két közgyűlést.14 Ezekben az években a megye küldöttekkel képviseltette magát Budán, az ügyeket ténylegesen intéző új hivatalok székhelyén. Bármennyire ellenszenvvel viseltettek is az abszolutizmus apparátusával szemben, a velük való állandó tárgyalás és érintkezés nélkülözhetetlen és előnyös is volt a megye számára. De a küldöttekkel való képviselet nehézkes módszer volt, néha hónapokig kellett Budán tartózkodniuk, távol otthonuktól és a megye vezetésétől, s sok költséggel is járt. 12 Buda expugnata 1987, 40-41.; Mecséry Ádámot 1706-ban „budai lakosnak” említik, amikor a fegyverszünet alatt engedélyt kapott a kurucoktól a városból való kijövetelre. 1708-ban pedig ő volt a királyi vármegye egyik küldötte apozsonyi országgyűlésre. THALY 1901,400.; BOROSY 1987,75. 13 KOSÁRY 1965, 28-30.; BOROSY 1985, 39-40. 14 BOROSY 1985, 73-75. 15
