Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
Zábori László niszter Lukácsy Sándor személyében miniszteri biztost nevezett ki a faiskolák ügyének előmozdítása érdekében.93 De nézzünk most egy kicsikét a számok mögé is. Milyen állapotokat találtak a tan- felügyelők iskolalátogatásaik során? Apostagon például 1875/76 folyamán meglehetős közömbösség volt tapasztalható a községi iskola ügyével kapcsolatban. Az 5%-os iskolai adó behajtása „nagyon lanyhán vétetett”, aminek következtében aztán a tanítók sokszor nem kapták kézhez fizetésüket. Ez ügyben a tanfelügyelő az alispánhoz fordult, aki a községi elöljáróságot szigorúan utasította a törvények pontos betartására. Domonyvölgyön is ugyanebben az évben főként az iskolai adóval volt baj. E községhez tartozó puszták lakosai sokan ezt a pénzösszeget nem voltak hajlandók fizetni, nem utolsó sorban azért, mert gyerekeiket nem akarták a jó pár kilométerre levő községi iskolába járatni. Állandó gondot okozott a tandíjak beszedése is. így azután a tanító „évről-évre valóságos ínségnek és éhségnek” volt kitéve. A tanfelügyelő rendkívüli államsegélyért fordult a miniszterhez, hogy ezen a szegény tanítón segíteni lehessen. Dunavecsén 1874-ben az izraelita lakosság felpanaszolta, hogy a községi iskola izraelita tanítója nem hajlandó a zsidó gyermekeknek hittant oktatni. Ezért megtagadták az iskolai adó fizetését, s külön izraelita iskola létrehozását határozták el. A konfliktust a tanfelügyelő oldotta föl, aki az iskolaszék útján mégis rábírta az izraelita tanítót a hittan tanításának elvállalására. Kecskemét városának elemi iskoláiban a tankötelesek számához képest kevés volt a tanterem és a tanítói állás. Ám még a működő tanítók sem kapták meg rendesen a fizetésüket. Tovább húzódott a nagykátai iskolák ügye: mint már említettük, az itteni iskolákban feleannyi tanterem volt, mint amennyi szükséges lett volna. Az ügyben azonban évek óta alig történt valami előrehaladás. Tasson az iskolaépület 1874 telén annyira tönkrement, hogy nem volt többé használható. Kispesten a községi elöljáróság és a községi iskolaszék között az 1874/75-ös tanév folyamán robbant ki hatásköri vita. Az elöljáróság ugyanis a tankötelesek összeírását, és az iskolalátogatások ellenőrzését is az iskolaszék feladatának tartotta. Ezzel szemben viszont az iskolai jövedelmek kezelését el kívánta vonni az iskolai gondnoktól. A tanfelügyelő személyesen próbálta a vitát elsimítani, ami azonban nehézségekbe ütközött, mert a régebbi számadások körül nem volt minden rendben. Kistétényben 1873—74 folyamán az elöljáróság nemhogy nem gyámolította, de kifejezetten akadályozta a „különben fáradhatatlan” iskolaszéki elnököt eljárásaiban. így azután a községi iskola továbbra sem jutott hozzá az egy évvel korábban számára kiutalt 3000 forinthoz. Tóalmáson a római katolikus iskolánál 1873 őszén egy új tanító alkalmazására és egy új tanterem építésére lett volna szükség. Sajnos azonban a meglévő tanítót sem tudták rendesen fizetni, amelynek következtében aztán gyakori volt a tanítóváltozás. A tanfelügyelő szerint ugyanitt az iskolaszék megengedhetetlenül hanyag. Kókán a római katolikus iskola egyik osztálya „oly sötét, poshadt, büzhödt, felszereletlen, 93 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. A vallás- és közoktatási miniszter 1877. január 19-i levele a közigazgatási bizottsághoz, valamint PML IV. 415-a PPSK Vm. Közig. Biz. jkv.), 1876-1944. Az 1877. szeptember 12-i és november 10-i ülések jegyzőkönyvei. 134
