Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között hogy a tanügynek szégyenére szolgál”. Az iskoláztatás hanyag, vagyis a gyerekek el­elmaradoznak, ám büntetés még soha nem fordult elő. Tápióbicskén 1873-ban egy tanteremre és egy tanítóra 200-nál is több gyerek esett. A helyi iskolai hatóságok azonban nem tettek semmit, csupán várták egy 1837 óta tartó tagosítási per lefolyását, amely siker esetén 400 hold földdel gyarapította volna a község , illetve az iskola földterületét. Ám nem csupán bajok és gondok voltak. Nem egy esetben a tanfelügye­lő azt tapasztalta személyes látogatásai során, hogy az iskolai ügyek rendben vannak. Esetenként dicsérettel sem fukarkodott. Tasson például a községi iskolaszék elnöke, Földváry József jelentős tevékenységet fejtett ki az új iskolaépületek fölállítása terén. Szadán gróf Pejacsevich János iskolaszéki elnöknek fejezi ki köszönetét az iskolata­nács. A gróf sokat fáradozott a helyi iskolaügy érdekében, és jelentős összeggel járult hozzá az iskolaépület felújításához is. Tápiószentmártonban Blaskovics Emest föld- birtokos a római katolikus iskolának egy malmot ajándékozott, mely évente 500—600 forintnyi jövedelmet hozott. Tápiósápon a helybeli plébános parókiás földjéből 10 holdat engedett át a helybeli tanítónak, aki azt haszonélvezeti joggal használta. A gyömrői községi iskolaszék gróf Teleki Sándor elnöklete alatt minden lehetőt elköve­tett az iskolai jövedelmek gyarapítására, amelynek következtében az iskolának nem kellett államsegélyért folyamodnia. Mendén az alig 600 lelket számláló római katoli­kus hitközség 1873 folyamán csekély segélyt igénybe véve egy 4000 forint értékű is­kolaépületet építtetett egy háromszobás tanítói lakással. Péteriben az evangélikus hit­község szintén 1873-ban egy nagy urasági épületet vásárolt, amit iskolává épített át. Ugyanitt a községi bíró és a jegyző nagy buzgalmat fejtett ki az iskolalátogatások el­lenőrzése terén. Dicsérettel illette a tanfelügyelő a kecskeméti polgári leányiskolát, amelynek 1875 őszén megnyílt két osztályába mindjárt 50 növendék jelentkezett. Az intézmény oktató-nevelő munkája is igen magas színvonalúnak ítéltetett.94 Az iskolatanács működését mindvégig beárnyékolta, hogy a testület hatásköre nem terjedt ki a felekezeti iskolák ellenőrzésére. Az 1868-as népiskolai törvény 124. paragrafusának rendelkezése szerint ugyanis a felekezeti iskolák felett a „tanfelügyelő közbejöttével gyakoroltatik a főfelügyelet”.95 Márpedig, különösen kezdetben, a köz­ségi iskolák száma igencsak elenyésző volt. A községi iskolák tanítóválasztási jegy­zőkönyveinek, valamint a tanítói díj leveleknek a megerősítésén kívül a testületnek alig van teendője —jelentette ki Lipthay Béla tanácstag az iskolatanács 1870. június 8-i ülésén. Ezért aztán egy háromtagú bizottságot alakítottak (elnöke Lipthay Béla, tagjai Kiss Miklós és Beniczky Ödön, utóbbi a későbbi Pest megyei főispán), amely­nek a novemberi ülésre kellett elkészítenie jelentését az iskolatanács jogkörének kiter­jesztéséről.96 A jelentés mindenekelőtt leszögezi, hogy súlyos hiba volt a tanácsok ki­zárása a felekezeti iskolák feletti felügyeletből. Annál is inkább logikátlan ez, mert hi­szen az egyes felekezetek képviselői ugyanakkor tagjai a testületnek. Maga a tanfel­94 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az idézett példák az 1873. március 22-i, az 1874. november 17-i és az 1876. március 22-i jegyzőkönyvekből valók. 95 CJH414. 96 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. június 8-i ülés jegyzőkönyve. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom