Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Völgyesi Orsolya: Kossuth Lajos és Pest vármegye 1845-ben
Völgyesi Orsolya gek egységének felbontása, s mint ilyen ellentétes a monarchia érdekeivel. A megyét aggodalommal töltötte el az is, hogy e mozgalom ellen a kormány nem lép fel a kellő határozottsággal, sőt inkább támogatja azt.23 Pest megye ugyancsak átiratot küldött az ügyben Zágráb megyének, a horvátországi megye válaszát egyébként már az augusztusi közgyűlésen tűzték napirendre.24 Ennek következtében Pest megye feliratban hívta föl az uralkodó figyelmét a társországban uralkodó viszonyokra.25 A turopoljei kerületnek küldött átiratban foglaltakon túl, a felirat arra is rámutatott: az illír párt fő célja az, hogy a szláv népek egyesítése által megalkossa azok közös hazáját — panszlaviát —, s ez által felforgassa azt históriai alapot, amelyen annyi nemzetnek jelenlegi állása nyugszik. A megye úgy vélte: amennyiben ebbe a folyamatba az orosz hatalom is beavatkozik, az veszélyeztetné az európai államok egyensúlyát. Figyelembe véve a nemzetiségi viszonyokat, ez a probléma kétségkívül az ausztriai birodalmat érintené a legérzékenyebben. A megye éppen ezért nem csak a haza, de az egész monarchia érdekében erélyes cselekvésre kérte az uralkodót. A rendek egyébként különösen veszélyesnek tartották az ifjúság és a papság magatartását, valamint a sajtóban jelentkező magyarellenes irányt. A feliratban tehát arra kérték az uralkodót, intézkedjen arról, hogy „az oktatásban a közös országok közös érdekével, s a törvénnyel ellenkező eszmék ne terjesztessenek.” Pest szerint a horvátországi papság egy része a protestantizmussal szemben az illírizmusban látja a védelmet és támaszt, azt azonban nem veszik észre, hogy a katolicizmust az orosz hatalom nem fogja megvédeni. S nem érzékelik azt sem: „mennyire egész Europa állását veszélyeztő irány van az illy- rizmusban.” Az 1845 őszén megtartott horvátországi tartománygyűlés — a kancellária szeptember 12-én kelt rendeletének megfelelően — megszüntette az ottani nemesség személyes szavazati jogát, ezentúl ugyanis csak a bán által meghívottaknak, valamint a törvényhatóságok képviselőinek engedélyezték a voksolást. Határoztak arról is, hogy a túrmezei nemesek ezentúl csak egyetlen szavazattal rendelkezzenek a Zágráb megyei közgyűlésen, sőt a tartománygyűlésen ilyen módon többségbe került illír párt feliratban kérte az uralkodót, hogy Horvátországot vegye ki a Helytartótanács felügyelet alól, a zágrábi püspökséget pedig emelje érseki rangra.26 Miután az 1845 októberében a vasút ügyében Fiumében tartózkodó Kossuth személyesen is tájékozódhatott a kialakult helyzetről, Pest megye novemberi közgyűlésén az ő indítványára került napirendre a horvát kérdés.27 Beszédében felhívta a hallgatóság figyelmet: „Horvátországban olly állapotnak valék tanúja, mellyben vész rejlik, s mellyhez hasonlót keveset mutat fel e szegény nemzet históriája.” Véleménye szerint az illír párt által gerjesztett mozgalom nem értelmezhető a magyar nemzeti tö23 PML PPS Vm. Kgy. ir. 1845-1-3633. 24 Zágráb megye válaszát augusztus 30-án, a turopoljei kerület átiratát pedig szeptember 2-án olvasták fel. Ez utóbbit 1. PML PPS Vm. Kgy. ir. 1845-1-5632. 25 PML PPS Vm. Kgy. ir. 1845-1-5557. 26 Vö. HORVÁTH 1868, 83-89. 27 A közgyűlésről 1. MOL Inform. Prot. 1845. november 21. XXXIX. ülés és PH 1845. november 14.573. sz. 109
