Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Völgyesi Orsolya: Kossuth Lajos és Pest vármegye 1845-ben
Kossuth Lajos és Pest vármegye 1 845-ben rozni az események menetét, majd így folytatta: „positiv munkásság ellenébe positiv munkásságot kell tenni, positiv térre kell lépni. Mondjuk ki: reform kell, nekünk alkotmányos felelős kormány kell.” A közvetlenül Eötvös után felszólaló Kossuth támogatta Patay indítványát, de a báró javaslatáról ekkor nem beszélt.19 Másnap azonban, amikor is a jegyző felolvasta a közgyűlés előző napi végzését, s az ebbe belefoglalt a kormányzati felelősség szükségességét, Kossuth Eötvös javaslatát ki akarta hagyatni a jegyzőkönyvből. Úgy vélte ugyanis, ezt a felvetést nem úgy fogadták el, mintha ez lenne az egyetlen eszköz arra, hogy a kormány törvénytelenségeinek elejét vegyék. Továbbá erről a kérdésről nem csupán mellékesen kell határozni, mivel egyidejűleg el kellene ismerni, hogy Magyarországon nem létezik a felelősség, ami Ulászló törvényeivel ellentétes lenne. Erre maga Eötvös is megjegyezte, hogy mivel a sajtó- szabadság hiánya miatt csak a közgyűlésen lehet szabadon beszélni, ezért itt csak a saját nézetét fejtette ki, anélkül, hogy szándéka lett volna javaslatát végzéssé emelni. Indítványa csupán arra irányult, hogy javaslatának bevezetését az országgyűlési utasítás kidolgozásával megbízott bizottság fontolja meg. A felelősség gondolata már az alkotmányos állam fogalmában fekszik. Magyarországnak, bár saját törvényhozása van, de nincs saját kormánya. Ezért azt a meggyőződését hangoztatja mindenek felett, hogy a kormányzati felelősség nélkül az alkotmány nem állhat — foglalta össze Eötvös válaszát a gyűlésről készült titkos jelentés.20 1845 nyarán a Pest megyei ellenzék egyre nagyobb aggodalommal követte nyomon a legfrissebb horvátországi eseményeket is. A júniusi közgyűlésen olvasták fel Szabolcs megye körlevelét, amely az országgyűlés mielőbbi megtartását szorgalmazta. Kossuth felszólalásában azt javasolta: először is azokat az akadályokat kell elhárítani, amelyek már az előző országgyűlésen is hátráltatták a tanácskozásokat. Ezek között szerepelt a horvát ügy. Kossuth rámutatott, hogy Horvátország nyugalmát, amely három év óta meg van bolygatva, mindeddig nem sikerült helyreállítani. Nincsenek orvosolva a sérelmek, sőt, azóta újabbak keletkeztek. A felszólaló kiemelte a legutóbbi zágrábi eseményeket, a hosszas küzdelmet a nemesség összeírása és a megbízólevelek kiállítása fölött, amitől függ egyébként a következő tisztválasztás eredménye. Megemlítette azokat a híreket is, amelyek szerint a zágrábi közgyűlésen az elnöklő bán megakadályozta a többség akaratának kimondását, és a gyűlést felfüggesztette.21 Kossuth tehát felirat küldését javasolta, de fontosnak tartotta azt is, hogy ennek elküldése előtt a turopoljei nemességet is kérdezzék meg az ottani helyzetről.22 A turopoljei kerületnek elküldött átiratban is egyértelműen megfogalmazódott a Pest megyei ellenzék véleménye, miszerint a horvátországi eseményeket egy „magának nemzetellenes czélokat kitűzött párt mozgalmának” tekinti, amely a nemzeti elnyomás ürügye alatt tettleg lép fel az anya- és társország ellen. Célja a különböző nemzetisé19 PH 1845. augusztus 29. 529. sz.; a közgyűlésről 1. még MOL Inform. Prot. 1845. szeptember 18. XXIII. ülés. 20 MOL Inform Prot. 1845. szeptember 18. XXIII. ülés; a közgyűlésről 1. még PH 1845. augusztus 31. 530. sz. 21 Zágráb megye 1845. májusi közgyűlésről 1. HORVÁTH 1868, 82-83., továbbá MISKOLCZY 1927,367. 22 Vö. még MOL Inform. Prot. 1845. június 17. XXII. ülés. 108
