Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.6. A kulturális érdekegyesítés "vezérvármegyéje"

helytartótanácsi leiratra és a 8529/1794. sz. királyi leiratra hivatkozással, amelyek sokkal enyhébben büntették a cenzúrálatlan anyag terjesztését. De egyidejűleg a cenzúra XVIII. századvégi szabályozását is támadták, emlékeztetve az 1811. és az 1825. évi országgyűlés sérelmi pontjaira, amelyek orvosolatlanul maradtak.613 A feudális jogalkalmazásban a vármegyével sem a nádor, sem a Helytartótanács, sem az Udvari Kancellária nem versenyezhetett. A hatalom számára nem maradt más megoldás, mint Kossuth lefogatása. A nádor-főispánért pedig annyit tehettek, hogy nem rá bízták a végrehajtást: 1837. május 7-én főispáni helyettessé, adminisztrátorrá nevezték ki br. Prónay Albertet.614

Az új minőséget mégsem ezek jelentették, hiszen Pest vármegye állásfoglalásaiban a sérelmi politizálás feudális jogértelmezése keveredett a pártolás korábbról szintén ismert formáival. Még csak nem is az, hogy 1837 áprilisában a kormányszervek, sőt maga az uralkodó is végigjátszották gondolatban azt a változatot, milyen katonai intézkedések teendők, ha a nemesember Kossuth az elfogatás elől a pesti vármegyeházba menekül?

Pest megye említett, 1836. november 15-én és a következő napokon folyt közgyűlésének vitájában gr. Ráday Gedeon tette azt a javaslatot, hogy ha a Törvényhatósági Tudósítások kiadását Kossuthnak megakadályoznák, vegye át a vállalkozást maga a vármegye. Ágoston József, Kossuth ügyvédje végszükség esetére nem szerkesztett lapot, hanem puszta diáriumot kívánt adni, mint a nyilvánosság nélkülözhetetlen eszközét.615 Kossuth letartóztatása után, 1837. június 6-án a közgyűlés 3090/1837. sz. alatt határozatot hozott a Törvényhatósági Tudósítások naplókönyv formájában történő pótlásáról. Erre a célra bizottságot állítottak fel, amelynek elnöke a lemondási szándékát közfelkiáltásra megváltoztató Földváry Gábor alispán lett, tagjai pedig: gr. Károlyi György, br. Jósika Miklós, gr. Ráday Gedeon, Kubinyi Ferenc és Szentkirályi Móric.616 A bizottság — ahogyan azt a közgyűlés előírta — azonnal munkához látott, és 1836. június 8-án 7 pontban összegezte véleményét:

„1“. A Deputatió tagjai 24 Személyből álljon (!), mellyek közül 8 Tisztviselők legyenek.

2- , A Deputatió tagjai közül változtatva kettő jegyezze a’ Tanátskozásokat.

3- . A szerkezés minden Szin, és részre hajlás nélkül történjék, — az írásban adott nyilatkozások azonban a’ Deputatió által előlegesen meg biráltassanak.

4~. A Szerkezők munkálatokat a’ Deputatió fogja meg bírálni, ’s ezen bírálásra a’ Szerkezőn kívül leg alább 5 tag szükséges.

5or. Az authenticatio alkalmával ki hagyattván azon tárgyak, mellyek a’ Megye különös administrátióját érdeklik, a’ köz érdekű tárgyak kivonattnak, és egy Csomóban a’ Kis Gyűlésnek bé mutattattnak minden Vármegyékhez leendő meg küldés végett.—

613 KLÖM VII., legújabban: MST I. 389-403. (Kosáry Domokos címszava könyve vonatkozó fejezetét fejlesztette tovább: KOSÁRY 1946, 131-157.). Az új sajtótörténet egyébként a Törvényhatósági Tudósítások Pest megyei folytatásának tervét nem említi.

614 KLÖM VII. 48-62.

615 KLÖM VI. 817-818.

616 A lt-i forrásokat 1. SZÉKELY 1895, 30-34.

154