Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
gának Inspektiója Sz[ent]: Királyi V[ice], Notarius Urra bizattatik.”352 Az új igazgatás — immár 28 vármegye támogatását tudva maga mögött — új és előnyösebb szerződést írhatott alá gr. Unwerthtel, majd (ennek lemondása után) 1793 márciusában az új albérlővel, Eugen Buschsal, aki májusban — 1795 áprilisáig — Protasewicz helyére lépett, ami által a magyar színészet betagolódott a pest-budai intézményrendszerbe. Az 1793. január 4-én megindult bérletrendszer pedig a közönség megszervezése és koncentrálása révén enyhítette a magyar színészet alapvető dilemmáját: a polgári művészet és társadalmi nyilvánosság fórumát létrehozni egy tőkeszegény, feudális mece- natúrájú, a városfejlődés alacsony fokán álló országban. A pártolás Pest megyei formái között első fokon a meghirdetett és 1796-ig folyamatosan végzett gyűjtés említendő. 1792 és 1795 között a működési költségekre — Pesten kívül — 14 vármegye, a Jászkun kerület és két magánszemély küldött pénzbeli támogatást. A 3253 forint 32 krajcár befolyt összegből Pest vármegye 20%-kal részesedett: Szentkirályi kimutatása szerint 1793 januárjában 227 forint 50 krajcár, februárban 95 forint 6 krajcár, márciusban 15 forint 26 krajcár, májusban 65 forint 30 krajcár gyűlt be a megajánlásokból. 1795 májusában a megye nemessége újra tekintélyesebb summával, 252 forinttal támogatta a társulatot. Az összes Pest megyei támogatás tehát 655 forint 92 krajcárra rúgott. (Összehasonlításul: a társulat adósságai 1796. május 31-én — fizetetlen számlák és gázsihátralékok — 1774 forint 56 és fél krajcárt tettek ki.)353 Másodfokon: a vármegye látta el a színtársulat teljes adminisztrációját és gazdasági ügyintézését.354 Először 1792. november 30-án rendeltek ki a társulat mellé kasszatisztet Csintalan Ignác személyében, a pénzbeli adományok kezelésére (megbízását 1. a Függelékben!), utóbb — e feladata megtartása mellett — az előadások napi elszámolását is felügyelte, havi 12 forint díjazásért.355 Szentkirályi készíttette el az együttes díszlet-, jelmez- és könyvtárának kétszeri leltárát: az elsőt 1792. december 12-én, „midőn tudni illik rendes kormányozás alá” került a társulat, a másodikat pedig 1793. július 4—5-én, amikor Eugen Busch számára készült az összeírás.356 Szentkirályi kötötte meg 1792 decemberében az új színészi szerződéseket, ő szervezte a zenekart (10 fő, élükön ideiglenesen Lavotta János mint „muzsikaigazgató”), szegődtette Bujáky József kancellistát, aki később (esetenkénti javadalmazással) szerepmásolást is végzett. De van adatunk — 1795 karácsonyáról — a vármegyei jurátus adománygyűjtő tevékenységéről a Helytartótanács tisztviselői körében, és a szokásos katona-statiszták mellett a sokszereplős történelmi darabokban olykor vármegyei hajdúk is segédkeztek.357 Mindehhez járult még, hogy a színház irodája, beleértve a bérletek árusítását is, 1795/96-ban a vármegyeházán működött, amint ezt az 1795. május 10-i bérlethirdetés közölte: „A Bérlet, és Osztalék [páholy-] Biliétek mától fogva minden nap találtatnak 352 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2520/1792. és 2650/1792. 353 Szentkirályi végelszámolása: PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 946/1796. (jún. 8.). Közölve: BAYER 1887, I. 219-221. A jelentést megküldték valamennyi vármegyének, akik segélyezték a társulatot. 354 Ezért kerültek az 1792-1796 közötti iratok a PML-ba: IV. 76. Színházi ir. lt.-i gyűjt., 1. doboz. 355 Vö. LUGOSI 1927, 81. 356 A két inventárium nyomtatásban: Színháztörténeti Értesítő 1953/2. 65-74. A korábbi, 1792. évi gyarapodás a Ráday Lt-ban: C/64. IX/b. 196. csomö. A társulat könyvtárának hat listáját közöltük: KERÉNYI 1974a, 331-338. 357 A PML, IV. 76. Színházi ir. lt.-i gyűjt, iratgyűjtemény nyomán állítottuk össze: KERÉNYI 1974b, 426. 95
