Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

Pesten a’ Nemes Vármegye Házában Modrovics János Kantzellista Urnái, Társaságunk Kassza-Tisztyénél.”358

A rendbe hozott adminisztráció tette lehetővé, hogy a társulat 1794 és 1796 között (német mintára) három színházi zsebkönyvet is megjelentethessen.359 (A társulaton belüli személyes ellentéteken és karriervetélkedéseken természetesen a vármegyei adminisztráció sem tudott úrrá lenni.) Végül: a viszonylagos teljesség kedvéért mindenképpen említést érdemel, hogy amikor 1794-től sor került a pártolás új formájára, a vármegyék évi 50 aranyos, jelképes páholybérletére, Pest is az elsők között volt, és 1794. augusztus 28-án azt válaszolhatták Zólyom átiratára, hogy ők már egy évre béreltek a „Magyar Jádzó Társaság Szinnyében a vármegye által ki fogadott Rekeszek” közül.360

A pártolási formák modellezhető — és a következő évtizedekre érvényesen ekkor kialakított — változatain túl Pest vármegye színészetpártolásának egy olyan, egyedi esete is felemlíthető, amely Sehy Ferenc, a társulat vezető színésze személyével kapcsolatos. Sehy először 1791. november 5-én tűnt fel az együttesben,361 és az 1792. május 5-dikével meginduló folyamatos játszás során csakhamar a közönség kedvence lett érzékenyjátéki és vígjátéki főszerepekben egyaránt. 1792. szeptember 4-én a Helytartótanács Arad vármegye megkeresése folytán átírt Pest vármegyének, hogy szólítsa fel elégtételre „Sehy Ferenc Magyar Komédiást Arad Vármegyében ki csalt pénzek végett.” Sehy október 14-én felelt a vármegye megkeresésére: felajánlotta az anyagi veszteségek részletekben, gázsija terhére történő levonását (ekkor havi 28 forintot kapott a társulatnál, a férfiak között ez volt a legmagasabb gázsi); egyben védekezésül előadta, hogy apja, Sehy János 1768 és 1770 közötti pere annak hirtelen halála után szakadt meg, így jószágai és ingóságai nagyrészt a perbeli ellenfelek kezén maradtak, együtt több mint 1200 forint értékben, amiből Arad vármegye kielégítheti „az pfraejtendens Helységeket.” Mellékelte továbbá a társulat ekkortájt való igazgatójának, Józef Protasewicznek erkölcsi bizonyítványát. Ismereteink szerint ez volt az első eset, hogy egy jogvitában művészeti intézmény adott hatósági tanúsítványt. Eszerint Sehy május 5. és június 30., valamint augusztus 24. és szeptember 16., a bizonyítvány kiállításának napjai között „az én igazgatásom alatt lévén mindenkor szorgalmatosán végezte volt reá bízott kötelességet, és nem tsak a’ Játék-Szinben szerzett ritka elő-menetelével, hanem véle született nemes erköltseivel is az egész Magyar Közönségnek tettszését meg-nyerte légyen.” Az ügy intézése a teljes 1793-as évet igénybe vette, amíg a közgyűlés 1793. december 11-én tudomásul vehette a Helytartótanács jóváhagyását a kimunkált kompromisszumra: Sehy gázsijából havi 8 forintot vontak le, és azt Pest vármegye átküldte az Arad megyei károsultaknak.362 A kor legtehetségesebb férfiszínészének pályája tehát folytatódhatott. Más kérdés, hogy ezt a

358 Hasonmásban közölte STAUD 1960, 23.

359 HANKISS-BERCZELINÉ 1961, 241-243. tétel (az 1793. jan. 4. és 1795. dec. 30 közötti műsorral).

360 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1887/1794.

361 Vö. BAYER 1887, I. 109.

362 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2271/1792., 1552/1793., 2702/1793.; a megmaradt akták és másolatok a IV. 3-c., PPS Vm. Kgy. ir., 8. kútfő, 1927/1793. alá csatolva. (Sehy 1791 előtti élete további kutatásokat igényel.)

96