Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.4. A Marczibányi-Alapítvny a vármegye kezelésében (1815-1845)
lalva a velejáró feladatokat, amely a gyakorlatban a jutalmi bírálóbizottság megalakítását, működtetését, valamint a gazdálkodását éves ellenőrzését jelentette.299 Stettner számadásait először 1816-ban vizsgálták felül; ez a rutinjellegű eljárás nem okozott fokozott megterhelést az exactor számára. Nehezebb feladatnak bizonyult a deputáció megszervezése: a delegálásokat a vármegye csak 1816. szeptember 27-i közgyűlésén tette meg, nyilvánvalóan hosszabb, nem dokumentálható nádor-főispáni egyetértés után. A nádor nem személyesen elnökölt, hanem e funkcióval mindig egy magas állású, tekintélyes arisztokratát bízott meg: 1821-ig gr. Teleki (III.) László, 1812 és 1823 között br. Podmaniczky József, 1823-tól gr. Cziráky Antal prezideált a kiküldöttség élén. Az 1816. évi, első deputáció így állt fel: gr. Teleki László (elnök); tagok: Szent- királyi László első alispán, br. Prónay Sándor, Jankovich Miklós, Glosius Dániel, Kovachich Márton György, Georch Illés, Schedius Lajos (Pest vármegye megbízásából és képviseletében), Miller Jakab Ferdinánd és Horvát István (a Magyar Nemzeti Múzeum részéről), akikhez hivatalból csatlakozott Stettner Máté alapítványigazgató (személyét szintén Pest vármegye hagyta jóvá) és Marczibányi János, a család meghatalmazott képviselője. A jegyzői teendők ellátásával Teleki elnök Fejérváry Józsefet, Pest vármegye aljegyzőjét bízta meg hivatalból.300 Az így 13 tagú testület első ülését 1817. március 26-án tartotta, amikor meghatározta ügyrendjét: jegyzőkönyveit magyar nyelven vezeti, ezt (latin kísérőlevéllel) felterjeszti a nádornak, aki azt jóváhagyja (szintén kivétel nélkül latin levélben). A határozatok végrehajtása csak ezután kezdődhetett meg. Pest vármegyének a jegyzőkönyvből szintén küldtek egy másolatot, tájékoztatásul. A fundációs levéllel szemben évi egy nyelvművelő kérdésre csökkentették — ésszerűen — a kisjutalom pályázatát (nádori engedéllyel). Horvát Istvánt bízták meg, hogy (a Nemzeti Múzeumhoz tartozó, „A’ Széchenyi Országos Könyvház Orzője”-ként) állítsa össze az előző évben — az első alkalommal 1815-ben és 1816-ban — megjelent magyar nyelvű könyvek jegyzékét. A nagyjutalom ajánlására négy tagot kértek fel, ezúttal Millert, Horvátot, Geor- chöt, Schediust.301 Az 1818. június 13-án tartott második ülésükön — némi vita után — 1815-re Pethe Ferenc oktatási segédkönyvét, 1806-ra pedig Virág Benedek történetírói munkáját, a Magyar Századokat minősítették nagyjutalomra méltónak.302 A nyilvános díjátadás szertartásrendje az első ünnepségen, 1817. november 23-án alakult ki. A Nemzeti Múzeum akkori épületében (a mai Múzeum-kertben állott egykori Batthyány-villában) rendezett kulturális-nyelvi ünnepre Miller Jakab Ferdinánd készített forgatókönyvet. A nádor (családi gyásza miatt) személyesen nem volt jelen, maga helyett Örményi József országbírót küldte, akiért kéttagú küldöttség indult, miközben Teleki László, a deputáció elnöke szállásán fogadta a díjazottakat, akik a de- putációval együtt vonultak át a helyszínre és a meghívott vendégekkel együtt várták a nádor megbízottság, aki délelőtt 11 órára érkezett. Az ünnepélyes díjátadásra meghívást kaptak az egyházi és világi főrendek, a kormányszervek és a törvényszékek kép299 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 2015-2016/1815. A határozatot 1. a Függelékben a fundációs levél külze- téről közölve! 300 MTAK Kt. К 1240:2. (a jegyzőkönyv), К 1240:4-5. (a könyvjegyzék), К 1240:6-7. (Georch Illés és Horvát István jutalmi javaslata), vö. HORVÁT 1913, 8. 301 MTAK Kt. К 1240:208. és HORVÁT 1817, 6-7. 302 MTAK Kt. К 1240:3. (a jegyzőkönyv), vö. HORVÁT 1817, 9-11. és FEKETÉNÉ 1988, 14. 80
