Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.2. A nyelvkérdés
(Dubraviczky elnökletével, tagjai között Széchenyi Istvánnal, Ráday Gedeonnal, Fáy Andrással, Nyáry Pállal) pedig azért idézte fel a Wesselényi-, Balogh-féle és Békés megyei sérelmeket — egyúttal Fáy nagy beszédeinek témáit —, hogy mielőbbi törvényi szabályozást sürgessenek a szólásszabadság, valamint — az országgyűlési ifjak és a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztő Kossuth esete kapcsán — a személyes szabadság ügyében. A követutasításban140 az országgyűlési hírlapok kérdése a sajtó- szabadság sürgetéséhez vezetett; Pest megye pótló utasításában nemcsak a nyelvművelésre és terjesztésre javasolt egymillió forint szabolcsi javaslatát támogatta, de követelte a Tudós Társaság iratai cenzúrásának megszüntetését is.141 A diplomatikai nyelv státusának megoldása még jobban előtérbe helyezte a kulturális intézményrendszer kérdéseit. így került Pest megye 1839. évi követutasításába a közgyűjtemények fejlesztése (a Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek rendezése, a Rá- day-könyvtár megvétele), a Pesti Magyar Színház országos kezelésbe vétele és az a közvetett, több indítékú művészetpártolási javaslat, hogy készüljön el az alapító Széchényi Ferenc szobra a Nemzeti Múzeum díszítésére.142 A Péchy-eset megismétlődésének kizárására szigorúbb jelentéstételre fogták a követeket, Dubraviczkyt és a Ráday Gedeon helyére lépett Szentkirályi Móricot;143 összefoglaló jelentésük pedig 1840. június 8-i dátummal nyomtatásban is megjelent.144 Ebben teljes sikerről csak egy esetben számolhattak be: a Nemzeti Színház országgyűlési törvénnyel való megalapításáról, az 1840:LXrV. tc-ről.145 A pótló utasítás nyomán a színházi te. vitájában képviselt „muzsikai Conservatorium” ügyét (azaz az intézményrendszer újabb elemmel bővítését) viszont az alsótáblai többség is elvetette.146 A két utolsónak bizonyult rendi országgyűlésre Pest vármegye már nem elsősorban sérelmi, hanem elvi politizálással készült. 1843-ban (első ízben) nem a „lerakodott”, megoldatlanul maradt ügyek, témák pontokba szedett listája készült követutasításul, hanem elvi nyilatkozat, az „érdekegység” deklarálásával: „Alig hiszünk valakit csak kissé gondolkodót honunkban, ki át nem látná, hogy minden osztályok külön érdekeinek egy magasabb közös érdekbe egyesittése nélkül Nemzetünknek jövendője nincs.”147 A központi, szabadelvű kulcsfogalomból vezették le azután a „szellemi ér- dekek”-et (benne a nyelvi kérdés végleges megoldását és vallási toleranciát), továbbá a közjogiakat (ideértve a városok képviseletét) és a birtokviszonyok gyökeres átalakításán alapuló gazdaságiakat. Ezt a reformprogramot a vezérvármegye két követe sikerrel képviselte. Ráday Gedeon nagyhatású, következetesen kemény szónoknak bizonyult a nyelvügyben (is), aki a sérelmi politizálást meggyőzően kötötte össze a liberális reformjavaslatokkal, hivatkozva például az országgyűlési újság ügyében folyt vi140 GALGÓCZY 1876-1877,1. 158-177. 141 GALGÓCZY 1876-1877,1. 177. 142 GALGÓCZY 1876-1877,1. 170. 143 A követjelentések ezért gyakoribbak és részletezőbbek, mint korábban PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 438-439. doboz. 144 KÖVETJELENTÉS 1839/40. 145 KÖVETJELENTÉS 1839/40, 46—47. Az országgyűlés nyelvi vitáira 1. SZEKFŰ 1926, 488-51L, a színházi te.-re pedig PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 99-137. 146 L. az 1840. ápr. 12-i követjelentést: PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 439. doboz. 147 Bizottsági tisztázata: PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 439. doboz, elfogadott (azonos szövegű) változata: GALGÓCZY 1876,1. 178-194. 43
