Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
Függelék
buch, Leipzig 1847. A kiadásra 1. TÁNCSICS 1978, 212-214. A hazatérő író Kossuth javaslatára a Zágráb megyei Brodon, gr. Batthyány Káz- mér birtokán húzta meg magát. Könyvének hazaérkező példányait elkobozták, december óta körözték, és 1847. március 4-én el is fogták, vö. TÁNCSICS 1978, 263—276. Feleségénél házkutatást tartottak, amiről az alábbi dokumentumban is szó van: TÁNCSICS 1978, 284. A beadvány keletkezéséről szintén maga Táncsics tájékoztat: „[...] derék feleségem [...] a megyei gyűlésre folyamodást szándékozott beadni, hogy t. karok és rendek pártomat fognák: az ügyvédek között egyet sem talált, ki a folyamodás megírását magára vállalta volna, Tóth Lőrinc is elutasította őt. Végre egy orvosnövendék, Varga Ágoston vállalta magára...” (TÁNCSICS 1978, 287.) A beadvány keltezetlen, de mindenképpen március 8. utáni; március 14-én érkeztették. Tekintetes Karok és Rendek! Férjem Stancsics Mihály e’ hónapnak első napjaiban Broodban elfogatott, ’s a’ hazafi tüzű iró kiragadtatva családja köréből, ’s megfosztva irodalmi munkásságától fogsági tétlenségre kárhoztatott. Nem tudva az elfogatásnak okát, egyebet nem gyaníthatok, mint hogy legújabban kijött „Népkönyv”-éből merítette ellene a’ királyi fiscus a’ polgári bűn vádját, ’s ennek következtében rendelte el az elfogatási, melly gyanúban annál inkább megerősödém, mert e’ hónap 8kán nálam védtelen asszonynál motozás tartatott, mi irtóztató aggályt keltett bennem férjem sorsa iránt, s’ azért valamint egy részről mint honleány kötelességemnek tartom a’ Tekintetes Megyének, mellynek hatósága alá Stancsicsot a’ literatort tartozni vélem, ez alkotmányos országban törvénytelen elfogatás által Stancsics Mihályon, az írón történt sérelmet bejelenteni, más részről mint férjétől erőszakosan megfosztott nő emelem könyörgő szavaimat a’ Tekintetes]. Kjarokhoz], és Rendekhez, méltóztatnának férjemnek, kit minden polgári bűn szennyétől mentnek tudok, neje örömére ’s az irodalom javára visszaada- tását kieszközölni. Melly esedezésemet megújítva vagyok a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek legalázatosabb szolgálójuk Stancsics Mihályné szül. Seydl Teréz. A Pest megyei közgyűlés 1847. március 18-án tárgyalta az ügyet, amikor a József-napi vásárra idesereglettek a vidéki ellenzékiek is, hogy megvitassák a reformellenzék programnyilatkozatát. A vezérvármegye állásfoglalása több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt Táncsics Mihály nem volt nemes (erre utal a beadványban író-voltának ismételt emlegetése), másrészt polgári személyiségjogainak védelme nem jelentette az egyetértést a gyökeresen antifeudális programot hirdető művel. Maga az író említette, hogy egy szemtanú szerint a Népkönyvel „Szentkirályi Móric földhöz 370
