Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
Függelék
még is mindenkor egész füzetéseket a Nemzeti Szin Jádzóknak meg adtam, mindezek mellett, hogy a tzéltz el nem értem, úgy mint akartam, szükségesnek látom egy nagy Hazánkfia Tekintetes Kazinczy Ferencz Urnák hozzám botsájtott betses levelébűl néhány sorokat mentségül eléhozni mellyek a következendök: Midőn a Nemzeti Játékszínnek kormányát fel vetted, ditsöséges dolgot tettél, de egyszer ’s mind nagy bajt vállaltál magadra barátom, nehay van Svitten, az Ipámnak Gróf Töröknek meg vallotta, hogy az egy Bétsi Theátrum több bajt okoz néki, mint minden más Universitások, és Académiák az egész Monarchiában, a Szin Játtzók egyenetlenek, és nyughatatlanok, Herculesi erő kívántatik ezeknek meg zabolázások- ra. Eddig szoll az emlétett nagy Hazafi. Midőn ezen soroknak tsalhatatlan igazságát a Tekéntetes Deputátio böltsen meg fontolni méltoztatik, éppen nem tsudálhattya ha én árnyék létemre ellenkezések, sőtt sok Hazánkfiainak üldözések mellett el hibáztam a tzélt ott, a hol a nagy és halhatatlan Svieten, minden kegyelmek, oltalmak, és önnön a Császári Udvarnak pártfogása mellett is, tsak nem kéttségbe láttatott esni a jó ki menetel iránt. Azomban midőn ezt mentségül elé hozom, koránt sem esek kéttségbe a Nemzeti Játékszínnek fenn álhatásárúl, sőtt tökélletes reménséggel bátorkodom magata ketseg- tetni, annak állandósága felől, ha a Tekéntetes Deputátionak további pártfogását, oltalmát és kegyességét meg nyerhetem. A mi a mostani tagoknak egy részént el oszlásokat illeti, fő oka az, hogy ámbár illendő fizetések vagyon is, de a mostohálkodó időknek, és a szerfelett való drágaságnak mivoltához képpest meg nem álhatván, részszerént nyughatatlankodtak, olly füze- tést kívánván mellybül inkább remélhetnék lehető élelmeket, részszerént tulajdon erszényeknek telhetetlenségétül meg vakittatván, ujjabb ujjabb chymerakra ásitoztak, és majd vándorlani, majd ismét más helytelen ki nézésekkel a fenn álló Játékszini alkotmányt sértegetni kívánták. Sáska János Szin Játtzó, és Hitesse, úgy nem külömben Murányi Sigmond, és Hitesse el távoztak ugyan, de tsak egy kevés üdőre, az elsők Contractust is hagyván magok felől Tekintetes Balla Antal Megyebéli Tábla Biro Urnái, a viszsza jövetelre magokat le kötelezték, az Utóbbiak, több és számossabb Uraságok előtt hittel is fogadták viszsza jöveteleket, mihelyest bizonyos Jószágbéli örökségeknek állapottyát el intézhetik, és ugyan még a reánk jövő Medárdusi vásár előtt fogadtak viszsza jöveteleket. Ezek mint betsületes tagok, ki vévén Sáska János helytelen fel mondását, valóban nem annyira magok szándékokbul, mint el kerűlhetetlen dolgaik végett utaztak el. De az is tagadhatatlan, hogy egy veszedelmes nadály, több kárt okozhat egy társaságban, mint a mennyit sok jámbor szándék és igyekezet helyre hozhatnának. — Egy leg rettentőbb, titkossabb, képmutatóbb, és tulajdon maga hasznára nézve még az legg főbb dolgokat is meg tagadó nadállya vala ezen társaságnak Benke József szinjáttzó, és valami tsak egy állandó alkotmánynak meg rontására lehettséges, ez az ember magában foglallya. Az egy tulajdon haszon keresés és részre hajlás meg vettet ő véle minden tekénteteket, a következő elé adás világosit meg mindeneket. Mint egy 28~ Martiusba e folyó Esztendőben dolgaimnak el intézése végett haza jővén, az alatt azon tagokkal kik meg maradtak, ki dolgozván a Játékoknak jövendő Lajstromát, Benke József, ki már akkor illetlen fel mondással hivatallyát végezte, meg kért engem, hogy ötét hitessével egygyütt továbbá is tartsam meg a Társaságnál, 353
