Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
Függelék
mellyre én ámbár az ö hamis lelkűségét ösmértem, még is a Játékszínre nézve meg tartottam, sőtt azon igyekeztem, hogy Tekintetes Deputátiótúl ki nyerjem azt esedező levelem által, hogy a mennyire az idő drágaságához képpest kevés volna füzetések, méltóztasson a több Tekéntetes Vármegyék által adatott tőke pénznek Interessét az Szinjáttzóknak addig is oda engedni, míg a boldogabb idők jobb szerentsével biztatnak bennünket. Történt azomban, hogy néhány hetek előtt elöszször is a fentebb nevezett Benke József Láng János Urat mint Regesseürt, és régi próbált Actort igyekezett reá venni a Komáromba való vándorlásra, kit is mint betsületes embert reá nem bírhatván, végre olly gonosz allattomosságra vetemedett, hogy hirem ’s tudtom nélkül Kemény Jánost, Magyar Józsefet, Balog Istvánt, és még másokat titkos ravaszsággal el tsábitván, sött Kemény Jánost mint Directort maga Directorságába tsatolván, őket Komáromban vándorlani tsalta, és ez által tetemes, de nem halálos tsorbát ejtett gonosz szökésével. Hiszem!,] hogy azzal fogja magát menteni, mintha füzetése ki nem járt volna, de azzal egy sem vádolhat engem, sött ha hátra maradott a füzetés, mindenkor ki pótoltam a magamébul, és azt most is a mennyire Pestrűl távollétemben el maradott[,] ki elégítem. Esedezem azért a Tekéntetes Deputátionak, hogy Tekéntetes Komárom Vármegyének az iránt íratni ne terheltessen, hogy az emlétett Benke Józsefet mint szökevény tsábitót még több rósz következések is származhatnak, ha az illy rósz ember büntetet- lenül marad. Esedezem továbbá!,] hogy Kemény János Urat, a ki még egy, egész esztendőre abligálva van, és kötelezve, és a ki tsak úgy is az tsalárd Benke Józsefnek tsábitásábul tántorodott el, ide Pestre viszsza utasittatni ne terheltessen. Esedezem a Tekéntetes Deputátionak, hogy azon nyakas tagokat!,] kik Benke József el szökésétűi fogva kötelességeket tellyesteni nem akarják egy Fiscalis Úr által Contractussok ereje melleltt arra viszsza parantsoltatni ne terheltessen. Fel tett szándékom, hogy a Tekéntetes Deputátionak az Institutumhoz, és hozzám meg mutatandó ebbéli pártfogása mellett, ujjabb erővel fogok a dologhoz, és a szerént!,] hogy miképpen kivánnyam folytatni a Játékszínnek további kormánnyát, az ide rekesztett Javallat levélben, a helyben hagyás, vagy a Tekéntetes Deputátionak Bölts ítélete szerént hozzá adás végett alázatossan be mutatom. Ki kérvén kegyes válaszszát, kegyelmét, és pártfogását a leg méllyebb tisztelettel vagyok A Tekéntetes Deputátionak alázatos szolgája Vida László mint a Nemzeti Játék Színnek Igazgatója A közgyűlés 1811. augusztus 14-én foglalkozott a jelentéssel és a ma már hiányzó egykori melléklettel, az igazgatási javaslattal. A vita során — amint az a Kazinczynak írott másnapi levélből kitűnik — a rendek egy része a színészek mellé állt, Vidát pedig nemcsak a társulat szétzül- lesztésének eltűrésével, hanem a színházi ruhatár darabjainak elidegenítésével és hanyag gazdálkodással is megvádolták. Mivel nem kapta meg a közgyűlés egyöntetű támogatását, szándékát megváltoztatva Vida le354
