Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje
kompániában nagy létszámmal részvett nemesekre, Kecskemét városa pedig a nem nemesekre éberebb rendészeti és jogi figyelemmel legyen.246 Kecskeméten és környékén lazább körök (asztaltársaságok, vadászkompániák, írói érintkezések, szakmai-céhes összejövetelek formájában) továbbra is működtek, legalábbis az 1820-as évekből származó adataink ezt bizonyítják. A kompániákban, amelyek olykor a városhatárokat is átlépték, ugyanakkor érződött az „egyívású” összetartozás és így a nemzedéki rétegeződés határozott szándéka. Az idősebbek csoportjához tartozott például Kecskeméten Szomor Máté (1758— 1819), az említett Nemes András ügyvéd, hozzájuk sorolható Mátyási József (1765— 1849) és a Nagykőrösön, majd Kiskunhalason lelkészkedő Háló Kováts József (1761— 1830) is. Összekötötte őket a közös iskolai hagyomány (valamennyien ref. vallásúak voltak és ref. tanintézetben szerezték műveltségüket),247 de — világibb motívumként — a XVIII. századvég fellendülő kulturális életében való részvétel emléke is. Eyen volt az első pesti magyar színtársulat ténykedése (hosszabb időn át a kecskeméti születésű Kelemen László művészeti vezetésével). Nemes András szereplője volt az első magyar hivatásos színielőadásnak 1790. október 25-én a budai Várszínházban (Botsárd szolga szerepét játszotta a Simái Kristóf magyarította Igazháziban), s bár ügyvédi pályáját nem adta fel, alkalmanként 1794/95-ben is színpadra lépett kisebb szerepekben. Az említett vizsgálat során éppen erre, „komolytalan” előéletére hivatkozva sikerült tisztázni. Annyit tanult az esetből, hogy drámáját, Az igaz magyar nemesi már név nélkül jelentette meg Pesten, 1829-ben.248 Szövegéből viszont kiderül, hogy a színpadi irodalom fejlődését figyelemmel kísérte: a török elleni harcok idején játszódó történetben fiatalkora érzékenyjátékainak szentimentalizmusát Kisfaludy Károly pályakezdő vitézi játékainak „haza-puffogatás”-ával elegyítette. Szomor Máté szintén tagja volt 1790/91-ben az első magyar színtársulatnak, a nyitóelőadáson ő Halaburdi városi nótárius szerepét játszotta. Ügyvédi környezetben játszódott németből készített, magyarított vígjátéka is, a Kiki saját háza előtt seperjen c. egyfelvonásos, amely Endrődy János Magyar Játék-Szín c. drámagyűjteményében —1792-es bemutatója után — 1793-ban nyomtatásban is megjelent; a vándorszínészet műsorán pedig még évtizedekig szerepelt. Mátyási József szintén fordítóként segítette a színtársulatot: A Gavallér és a Dáma c. Goldoni-komédiát németből ültette át nyelvünkre.249 Mátyásit Háló Kovátshoz 43, Nemes Andráshoz 51 éves barátság fűzte,250 és haláláig (1818) e körhöz számították még Kecskeméten — többek között — Göböl Gáspár ref. lelkészt, Nagy István gimnáziumi professzort (1781-1831) — volt idő tehát, hogy e kompánia, megannyi hivatásából következően tollforgató ember, kialakítsa saját mitológiáját. Ezek a művek — és ez általában is igaz az asztaltársaságok „alkalmazott” irodalmára — sokban a hivatásszerűen gyakorolt műfajok paródiáját nyújtották, folytatva a diákköltészet kollégiumi hagyományait, ebben az életszakaszban már egyben az értelmiségi szellemi fölényt is dokumentálva a mezővárosi vagy falusi kör246 HORNYIK 1935, 19-26. 247 Szomor és Mátyási kecskeméti iskolázására 1. OSZK Kt. Quart. Hung. 3., 74. f. r. és 78. f. r. 248 Elemzi BAYER 1897,1. 374-376. (a szerző megnevezése nélkül). 249 Vö. NYERGES 1992, 20. és 68.; 5. sz. képmellékletében Mátyási József levele gr. Széchényi Ferenchez (Kecskemét, 1804. jún. 1.). A fordítás kézirata: OSZK Kt. Quart. Hung. 135. 250 Vö. KISS 1955, 15. 227
