Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje
1819. július 16-ra nemcsak a művel volt készen, de a cenzori engedélyt is megszerezte. Könyve, a Gx B™* S*™ Koporsó’ Versei 1819-ben két kiadást ért meg, 1829-ben pedig egy harmadikat is. A moralizálással átszőtt történet, tulajdonképpen verses história vagy krónika fejezetcímeit ideiktatjuk; * -gal jelölve azokat, amelyekben az ifjabb gróf Beleznay maga szólal meg. [Cím nélküli bevezetés, a „Beleznay Sámuel” névre készített akrosztichonnal; részben: *] ,,A’ Szüléknek szólló Letzke. Az idős Gróf ditsőűlt Hamvai tisztelete. A’ jóknak vigasztalása, a’ rosznak szenvedésében. A’ Világ’ tsalárdsága. Itt valami a’ rostában maradt. — [kicenzűrázott rész] A’ Pilisi Árva Udvarhoz ajánlott vigasztaló szavai az írónak. * A’ Méltóságos Grófnétól, két kis Asszony Nénnyeitől, egy Katona Öttsétől, és három aprós nevendék Testvéreitől bútsűt vészen a’ szerentsétlen ifjú Gróf. * A’ legkedvesebb Szeretőjétől bútsú vétele az ifjú Grófnak. * A’ Tündér Szerelem. * Észre vétel. * Az Ifjú Gróf bútsúzása a’ Pilisi Udvartól. * A’ Testamentom tétel. Az Ifiú Legényeknek, Hajadon személyeknek, és Oskola Mestereknek szólló letzke. * A’ Törvény magyarázatja. * A’ Törvény’ tellyesités. A’ véres áldozat. Az EXEKUTZIÓ végbe-vitele. * Az Ifiú Grófnak utolsó szavai az életben. Kisebb jelentőségű, helyi botránykrónika is beleépülhetett a búcsúztatóba, mint „Nemes Szabó Mária” kunszentmiklósi sírversébe, ami feltehetően Bereczki Márton műve.238 Szép gyűjteménye van a sírverseknek Mátyási József két korai kötetében is: Semminél több valami (Pozsony 1794) és Mátyási József verseinek folytatása (Vác 1798). Az eleve publikációra szánt búcsúztatók is híven követték a sémát: bennük a gyászolók megszólítása, a meditativ elmélkedés az élet múlandóságáról (kivált, ha fiatal halottról szólt a vers), a mitológiai eszköztár párhuzamainak felhasználása (ezt a nyomtatásban tudóskodó lábjegyzetek kísérik) stb. A nagyobb nyilvánossághoz szólás szándéka jószerével három mozzanaton mérhető le Mátyásinál: — minél teljesebb életrajzra törekedett, hiszen az olvasók puszta utalásokból alig érthették volna meg az életút állomásait (ide is kerültek — általában történeti — jegyzetek); — valóságos ciklusokat alkotott alkalmi versekből; 238 OSZK Kt. Oct. Hung. 53/2. füzet. A szerzőség kérdésére 1. SZILÁGYI 1981, 77-79. és 108. 223
