Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje
— felhasználva az átlagosnál jobb verselési készségét és a debreceni kollégiumban gyakorolt leírásokat, az elhunytakról a szokásosnál találóbb külső képet és belső jellemrajzot készített az őket személyesen nem ismerhetett olvasók számára. A Semminél több valami lett a vízválasztó, az első ütközési pont Kazinczy ízlése és a debreceniség között. Kazinczy az „elmék döghalálát” látta a vaskos kötetben, Mátyásit pedig a „Dea Debrecen” helytartójának tekintette az irodalomban.239 240 Mindazok viszont, akik foglalkozásuk révén maguk is készítettek alkalmi verseket, értékelték, sőt, túlértékelték Mátyásit. És nemcsak Göböl Gáspár, Édes Gergely, hanem Csokonai Vitéz Mihály is, aki Az alkalmatosságra írt versek között szerepeltette 1795. évi kecskeméti személyes megismerkedésük és közös pesti útjuk alkalmával írott verses levelét (Mátyási József Úrnak) és ennek verses recenzió-betétét: A ’ semminél több valami.2*0 Csokonai itt is felcsillogtatta azt a tehetségét, amit az „alkalmazott literatúra” művelői talán leginkább csodáltak benne és irigyeltek tőle, virtuóz rímtechnikáját: A’ mint beszéli Trattner, Patzkó, Most jött ki egy Istória. — Nekem jó benne, mondja Latzkó, A’ sok Teketória, Ha Semminél több Valami, Tsak Probatio Calami, Mind az a’ mi! (...) Én pedig a’ Szebb Lelkemmel Te melletted kikeltem És nagy Nevednek ezekkel Zöld borostyánt szenteltem. Magam utánnad azomba A’ Pamassszusi Templomba Mentem nyomba. A naptári ünnepek közül az újév számított igen jeles alkalomnak a verselésre: lehetőségre az idő múlása fölötti elmélkedésre, éves vagy akár életmérleg készítésére. E műfajban érdekes, Pest megyében írott verset közölt a Hazai és Külföldi Tudósítások 1815. február 1-jei számának Toldaléka. Szilágyi István „candidatus”, azaz prédikátor-gyakornok küldte: „Nagy-Kőrösről. Jan. 15-dikén 1815.” Az Új-Esztendei Ajándék azért kaphatott nyomdafestéket, mert 23 négysoros strófájában az 1814-es esztendő egyháztörténetét adta a dunamelléki egyházkerületben. Az elmúlt évben nevezetes események történtek: meghalt Tormássy János püspök, aki 1808 óta látta el feladatát, 239 KazLev II. 362. és 500. (1794. és 1802. évi véleménye). 240 CS/ÖM III. 137-139. (főszöveg) és 680-687. (jegyzet). Ugyanitt bemutatja azokat a változtatásokat is, amelyeket Csokonai — valószínűleg Kazinczy véleményének hatására — 1804-ben hajtott végre, némileg enyhítve Mátyási dicséretét; anélkül azonban, hogy véleményét alapvetően megváltoztatta volna. (Idézetünk az 1795-ös változatból való.) 224
