Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje

versmondat logikája. Az ismeretlen szerző néhány helyen még a 14 szótagos sorok sorközepi rímelésével is kísérletezett:

Jól vagyon. Itt hiba nints sött vagyon egy deli kints Drága személlyé bilints a’ kire férje tekints.

Illy törököt ki talált? Kardra ki kelni Ellene hát? a helyett jobb meg ölelni.”223

Beszéd tette ünnepélyesebbé 1798. június 12-én Kunszentmiklóson (Sebestyén Gábor tollából és előadásában) a Józsa család kettős esküvőjét: Mária leányuk Balogh Ferenc kirurgusnak (sebészorvosnak) mondta ki a boldogító igent, Dávid fiúk pedig Vályi Zsófiának fogadott örök hűséget. A frissen, 1793-ban nemesített kunszentmik- lósi Baky család224 — Zsófia leányuknak Csenteritz Jánossal tartott, 1798. december 18-i lakodalmán — igencsak megadta a módját: Sebestyén iskolamester 200 soros verses dikciót vágott ki, párosrímes tizenkettősökben. Az ováció előtt is elhangzott egy-egy idealkalmazott lakodalmi ének, diákkórus előadásában, akik így egészítették ki az iskola alumnus diákjaira fordítható összeget. (A Baky család adta „Szentmiklós- nak / Egy rózsájá”-t is, akit Petőfi örökített meg 1845-ös, ottani látogatását megörökítő, Búcsú Kun-Szentmiklóstól c. versében. Ferenczi Zoltán — forrása megjelölése nélkül, így feltehetően helyi hagyományból — nevezte meg az egynapi múzsát Baky Krisztinának, B. Ignác városi főjegyző akkor 16 éves leánya személyében.)225

Az „alkalmazott literatúra” alighanem legbonyolultabb feladata és így legmagasabb szintű „szolgáltatása” esküvőn Császári Lósi Pál kecskeméti ref. gimnáziumi tanár egyfelvonásos pásztorjátéka volt, a „Három Botsai Pusztabeli Juhászoknak együtt való beszélgetések; Nemes Hajós Krisztina Lakodalma alkalmatosságával Die 1 la április 1804 anno...”226 Bocsa Kecskemét egyik pusztája volt, ahol — és ez már a szövegből derül ki — a Hajós család bérlő volt. A vőlegény nevét szintén a szereplők közük a nézővel, mivel nem helybéli: Rittyó Péter Kiskunhalasról.

Természetesen nincs szó rokokó pásztoridillről, de az alkalom kizárja a konfliktusos dráma lehetőségét is. A három juhász ezért három nemzedéket és három műveltségréteget képvisel. Ökréndi Gyurka, az öregbojtár sohasem hagyta el a pusztát, ezért a pesti és a Kecskemét belvárosában tapasztalható erkölcsi hanyatlásról csak hallomásból értesült. Viszont a lakodalmi köszöntésre készülő juhászok között ő „a falu szája”, minthogy „Ked öregebb, kennek van leg szebb ’s leg ujjabb bundája...” Ő régi típusú verses köszöntőt mondana:

223 Régi magyar énekek (1789-1790), MTAK Kt. RUI 4r. 360. 2. f. r.

224 PML, IV. 75-a. PPS Vm. Nem. ir. lt.-i gyűjt., Catastrum Nobilium Pest, Pilis et Solt, Tomus 1.

225 FERENCZI 1896, II. 147-148. és РКгкЗ., 526-527.

226 BERNÁTH 1903, 361-372. Máskor is játszhatták, így 1806. április 16-án, Nagy Sándor és Pap Judit kecskeméti lakodalmán, vö. Gyárfás Pál kéziratos lejegyzésével (STOLL 2002, 486.)!

218