Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje

Isten áldja az Úri párt tartsa meg sok időkre,

Egésségben, békességben, sok számos esztendőkre,

Szaporítsa sokasítsa szép Familiájokat,

Áldja meg Jó szerentsével örömmel mindnyájokat.

Ellenben pedig adjon végre Lelki idvösséget.

Ugyanakkor Öreg Gyurka a maga világán belül ép ízléssel rendelkezik. Mint alkalomhoz nem illőt elhárítja kisbojtárja ötletét, hogy dudakíséretes felelgetéssel köszöntse a párt:

Pestre megyek Jósef napra Mit hozzak rósám számodra, Fodros kötény sellyem pruszlik Derekadra de jól illik.

Sárgarépa Petreselyem Nem kell nékem bétsi selyem. Tarka szoknya piros tsizma.

A hajamba zöld Pántlika.

Kibédi Pista jártas-költés ember: korábban egy „görög”-nél volt kocsis (görögnek hívták általában a kereskedőket), így Pesten is járt. Peti, a kisbojtár Alpáron volt kukta a klastrombán: ő mondhatja el a lakodalmi étekfogásokat, és ők ketten Bócsáról a lakodalmas házhoz vezető utat. (Az iskola mellett gondolatban-szóban elhaladva, persze szóvá teszik az épület rossz állapotát is...) Pista éneke egy bolyongó legátustól hallott, „érzékeny” dal:

Szelíd Égnek szép remeke,

Igéző Tündér Angyalka,

Ámor Istennek gyermeke,

Böltsőd a’ Piros hajnalka.

Oltárodon ég egy pár szív.

Szálj le nézd meg áldozatját,

Nevedre eskütt egy pár hív,

Hald meg esdeklő szózatját.

Oh érzékenység szent Tüze,

Illesd igaz tisztelőid,

Kiket nyilad egybe tüze,

Ezek örök idvezlőid.

Sajnos, a Gyárfás Pál másolta szöveg nem teljes: valószínűleg még két dal egészítette ki, és eldőlhetett a nagy kérdés is: elindulnak-e a bócsai juhászok a lakodalmas házhoz, az új párt köszönteni? így viszont azt sem tudhatjuk meg, Császári Lósi Pál állást foglalt-e, s ha igen, hogyan az általa ügyes és gyakorlott kézzel felvázolt ízléskülönbségről?227

227 Az idill nem a szövegen belül jelentkezik, hanem a társadalmi hitelesség kérdésében: Csányi János és Katona József 1823. máj. 10-i ügyészi jelentése a város bűnügyi helyzetéről rögtön az I. fejezetben a pusztákon élő pásztornépben látja a bűnözés utánpótlását, amiért a város ismételten tilalmazta is az állandó kintlakást. Vö. JOÓS 1979, 88.

219