Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
cember 11-i, második ülésén, sürgőssé vált az igazgató keresése. (Nem csak a testületek felépítése és működési rendje, de az események ebből következő menete is lépés- ről-lépésre másolta az 1837. évi színháznyitás eseménykrónikáját.) Sebtében összeállították az igazgató ügykörjegyzékét, ám a szintén sebtében felkért direktorjelölt, a zeneszerzőként is működő gr. Festetics Leó, a Pest-Budai Hangászegyesület elnöke nemet mondott, mivel az igazgató feladatait túlnyomóan csak adminisztratív teendőknek találta. (1865 és 1880 között a Színi Tanoda első főigazgatója.)591 1841. január 1-jétől új és sajátos helyzet jött létre. A részvénytársaság igazgatóvá- lasztmánya helyébe az országos kiküldöttség delegálta kormányzóválasztmány lépett a színház kezelésében. Január 1-jétől húsvétig (abban az évben április 1 l-ére esett) gr. Ráday Gedeon, br. Orczy György, Simontsits János helyettes másodalispán és Patisz Károly Pest városi főkapitány alkotta ezt a testületet, és közülük Ráday vitte az igazgatást. Mindez pedig történt anélkül, hogy a te. 4. §-ában előírt kettős átadás szerződéssel megtörtént volna; azt szemlátomást a személyek gondos kiválasztásával, a vármegye és a város cselekvő részvételével igyekeztek helyettesíteni ebben az átmeneti időszakban. 1841 húsvétjától a kormányzóválasztmány átalakult: elnöke br. Orczy György lett, tagjai pedig Zalay Alajos királyi személynöki ítélőmester, Reviczky Imre királyi tanácsos, Szluha Imre jászkun főkapitány, Fráter Pál nógrádi főszolgabíró, Schreiber Ferenc budai főbíró és Patisz Károly pesti városkapitány — valameny- nyien a tc.-ben foglalt országos kiküldöttség név szerint vagy funkciójukban említett tagjai.592 Az ideiglenes igazgató ekkor ismét megyei ember lett, az immár csak táblabíró Simontsits János, aki 1842 decemberéig vitte a direkciót, noha már februárban lemondását fontolgatta. Ugyanőt delegálta a vármegye 1841 szeptemberében a túlterhelt alispánok helyett az országos kiküldöttség üléseire, amikor Teleki szóvá tette a vezérvármegyei képviselő távollétét üléseikről.593 A vármegye közgyűlése ugyanakkor nehezményezte, hogy az amúgy is csekély értékre becsült és használatra már átvett színházi készletek értékéből csak 12.500 váltóforintot fizetett ki az országos kiküldöttség és ugyanennyit ígért 1842-re is, a fennmaradó 7000 körüli váltóforintot az országgyűlésre hagyva. A két szerződést a színházépület (és a rajta lévő teher), valamint a színházi készletek átadásáról végül 1843. április 13-án írták alá; annak ellenére, hogy a szerződésiek) első szövegtervezetét Pest vármegye közgyűlése már 1841. február 6-án elfogadta, és azt az országos aldeputáció szeptember 23-i, 12. ülésén — néhány szöveg- módosítással — szintén jóváhagyta.594 S valóban, magukon a szerződéseken is jól látható, hogy a keltezés és az aláírások későbbiek, mint maga a letisztázott szöveg. (A szerződéseket Pukánszkyné Kádár Jolán lemásolta, de okmánykötetébe végül mégsem vette fel. A kiadatlan két dokumentumot ezért a Függelékben teljes szöveggel közöljük; ugyanott térünk ki szűkebb keletkezéstörténetükre, a szövegkritikára és néhány tárgyi magyarázatra is.) 591 OSZK SzT, Fond 2., 289. tétel. 592 Vö. Nemzeti színházi zsebkönyv 1841-ik és 1842dik évre, OSZK SzT, 266. és 267. sz. zsebkönyv. 593 OSZK SzT, Fond 2., 307. és 322. tétel, illetve PML, 3-a/l. PPS Vm. Kgy. jkv. 4617/1847. (szept. 16.). 594 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 1400/1845. (márc. 19.). 147
