Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

olyan bonyolult szervezeti felépítéssel és lassú ügymenettel dolgozott, amilyennel a részvénytársaság igazgatóválasztmánya már eredménytelennek mutatkozott. Ha az át- adást-átvételt bonyolító testületeket áttekintjük, a jelenség azonnal szembeszökővé válik. A mellékelt séma az 1841. január 1. utáni állapotot tükrözi, miután az átvételre kiküldött országos aldeputáció második ülésén (1840. december 11.) úgy döntött, hogy nem adja bérbe, hanem saját kezelésben működteti a Nemzeti Színházat.588 Pest vármegye közgyűlése i magyar nyelvi állandó deputáció (színházügy iderendelése) ,/ \ építési kiküldöttség részvénytársaság (építési pénztár) (működtetésre átadva) i igazgatóválasztmány 1 igazgató Bonyolította továbbá az átadást, hogy kettős aktusnak kellett megtörténnie, amint az az 1840:XLIV. te. 4. §-a is megfogalmazta: minthogy még az építkezés ügyei sem zárultak le, nem ígérkezett könnyűnek, hogy „Nemes Pest vármegyével és a most lé­tező részvénytársasággal értekezvén, az elsőtől ugyan magát a színházat, a másodiktól pedig a színházhoz tartozó díszítményeket, ruhákat és egyéb tulajdonát írásbeli szer­ződés mellett az ország számára vegye által” az országos kiküldöttség. Az átadási tár­gyalások azután gyorsultak fel, hogy 1840. november 20-án tartotta meg első ülését az országos aldeputáció, és Pest vármegye közgyűlése is ugyanezen a napon ugyanezt a témát tárgyalta. Az rt. is megnevezte az átadó delegációt: Földváry Gáborra, Ráday Gedeonra, Ilkey Sándorra és Nyáry Pálra várt ez a feladat. Ők december 3-án elkészí­tették jelentésüket,589 amelyből kitetszik, hogy a színházon még 124.252 váltóforint 9 V2 krajcár építési teher van, ami szinte pontosan ki is meríti a te. 1. §-ában erre a célra előírt 50.000 pengőforintot. Ugyanakkor nem volt fedezet a színházi készletek átvéte­lére. (Ezeket 32.513 váltóforint 27 krajcárra, azaz kb. 13.005 pengőforintra becsül­ték.) A törvényhatóságoktól a kivetett országos megajánlás igencsak lassan csörgede­zett: 1840. december 9-ig a már említett Szepes vármegye, Moson és Győr városa csak 4940 pengőforintot fizetett be az alapítványi tőke javára.590 A részvénytársaság december 10-i közgyűlésén azt is leszögezte, hogy csak de­cember 16-ig hajlandó kezelni a színházat; ha január 1-jéig, akkor 2000 pengőforint segélyt kér. Mivel az országos aldeputáció (kikérve és figyelembe véve az rt. vélemé­nyét is) a saját kezelés mellett és a haszonbérbe adás ellenében döntött említett de­Országgyűlés i országos kiküldöttség (országos alapítványi pénztár) átvételi —* kormányzóvá- aldeputáció lasztmány (működtetés) I igazgató 588 OSZK SzT, Fond 2„ 284. tétel. 589 A jelentés: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 145-152. 590 OSZK SzT, Fond 2., 279. és 281. tétel. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom