Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

kus vitatását és — a nemzeti célok érdekében — az opera és a dráma kiegyenlítését szorgalmazta. 1.5.7. Pesti Magyar Színházból Nemzeti Színház (1840-1843) 1840. május 13-án megszületett A pesti magyar színházról szóló te., amely — Eu­rópában páratlan módon — a rendi országgyűlés törvényalkotása révén szentesítette a vezérvármegye vonatkozó erőfeszítéseit, és ezzel megalkotta (a Magyar Tudós Társa­ság, az akadémia után) a reformkor második, jelképnek is tekinthető kulturális közin­tézményét.583 A Nemzeti Színház elnevezés először 1840. augusztus 8-án jelent meg a színlapon, amely — újabb szimbólum — Erkel Ferenc első operájának, a Bátori Má­riának ősbemutatóját hirdette. A színház működtetésével mind nehezebben megbirkózó részvénytársasági igaz­gatóválasztmány 1840. január 16-án még úgy tervezte, hogy az eredetileg kitűzött ha­tárnapig, 1841 húsvétjáig viszi a működtetést, de ehhez szükség lett volna újabb rész­vény kibocsátására, Pest vármegye gyűjtőakciójára és a javítási összegeknek az építé­si pénztárra történő átterhelésére. Június 10-én viszont már a nádor megkeresését ha­tározta el a megyei közgyűlés, hogy a látogatottsági mélypontot jelentő nyári hónapo­kat megelőzendő, az átadás a törvény előírta országgyűlési kiküldöttségnek (nevezték Országos Választmánynak is) minél hamarabb megtörténjen, és/vagy a színház mű­ködési gyorssegélyt kaphasson az országos megajánlás terhére.584 Csakhogy az orszá­gos kiküldöttség még nem alakult meg, és József nádor csak 1840. november 15-én értesítette a kiküldöttség elnökét, gr. Teleki Józsefet arról, hogy az első törvényható­ság, Szepes vármegye befizette a ráeső összeget, 4895 pengőforintot.585 Ezért a vár­megye hiába kérte ismételten (1840. augusztus 7-én és 28-án) Telekit a gyors átvétel­re, felállítva egyúttal átadó deputációját, választ csak november 20-án kaptak. Addig a működtetést úgy biztosították, hogy havi 3000 váltóforintot szavaztak meg abban a reményben, azt majd levonhatják az országgyűlési kivetésnek a vezérvármegyére eső részéből. Teleki ekkor Gyürky Pál elnökletével aldeputációt küldött ki, hogy ennek tagjai a vármegye és a részvénytársaság megbízottaival kezdjenek tárgyalásokat a színház átvételére, valamint az országos kiküldöttség nevében 50.000 pengőforint kölcsönt ígért a törvényhatósági, beérkező összegek majdani terhére.586 * Ezen a ponton kell visszatérnünk — most működéstani szempontból — a törvény­cikk szövegére. Természetesen a diéta sem tudott színházhoz értő követeket kiállítani: Pest vármegye hivatalából küldött helyettes alispánja (Simontsits János) mellett leg­feljebb a szabad királyi városok részéről, a Tiszán inneni kerületből delegált Haske András kassai tanácsost és városkapitányt említhetjük, aki 1829 óta részt vett városa képviseletében a kassai magyar színészet Abaúj vármegye szervezte regionális párto­lásában. Állandó problémát okozott viszont, hogy az országos kiküldöttség ugyan­583 A törvény szövege: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 136-140. 584 PML, IV. 3-a/l. PPS Vm. Kgy. jkv. 76/1840. (jan. 16.) és 2891/1840. (jún. 10.). 585 PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 142. 586 PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 140-142. és OSZK SzT, Fond 2., 263-264. tétel. A kgy. számok: PML, IV. 3-a/l. PPS Vm. Kgy. jkv. 4151/1840. (aug. 7.) és 4862/1840. (aug. 28.). Teleki válasza: 6484/1840. (nov. 20.). 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom