Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
zó szövegek ellenőrzését, de a felügyelet jogát más területen is, például a színház állagát, a világítást, a színházi bíráskodást illetően. A város megkapná a rendészeti jogokat. Ugyanakkor a vármegye kiküldöttségét nem vezették a nyereségvágy szempontjai: évi 4 előadás teljes jövedelme vagy (ezt kiváltandó) évi 1200 pengőforint bérleti díj és az átadott ingó vagyon (könyv-, díszlet-, jelmez-, kotta- és hangszertár) becsértékének évi 6%-os kamata, mint használati díj illette meg Pest vármegyét. Ugyanez viszont aligha lehetett vonzó a leendő bérlő-igazgató számára, aki teljes vagyonát volt köteles lekötni biztosítékul, jogait át nem ruházhatta, a bérletfeltételeket nem vitathatta; aki köteles volt a színházépületben esett károkat megtéríteni, a felemelt helyárú előadásokon a kiküldöttség engedélyét kérni — és mindenekfölött persze minden szerepkörben jó prózai társulatot, valamint énekesjátékok előadására is alkalmas zenekart tartani. 1837. április 1-jén a közgyűlés megerősítette a bérbeadás elveit, elfogadva a kiküldöttségnek azt a hozzáfűzött megszorítását is, hogy a pesti és budai német szín- igazgatók, valamint (az ilyen szintű színházigazgatáshoz még nem szokhatott) magyar színészek ne kaphassanak bérlői jogot.551 Másnapra kiderült, hogy a határnapra senki sem jelentkezett, s ugyanez lett a helyzet, amikor a határidőt május 1-jéig meghosz- szabbították:552 a nem-nyereségorientált feltételek mellett ebben a várszínházi évek kedvezőtlen tapasztalatai és a német színészet kikerülhetetlen versenye is közrejátszottak. Május 8-án a kiküldöttség kényszerűségből visszatért Széchenyi részvénytársasági elképzeléséhez, de mivel az országgyűlési törvény garantálta alaptőke nem állott rendelkezésre, az rt. csupán részvényjegyzésre épülhetett, a részvényesek pedig három évig kizárólag „erköltsi osztalékára számíthattak, azaz: a részvénytársaság a szervezett társadalmi pártolás némileg korszerűsített szerve lett. Az alapítás részintézkedései, sőt gesztusai is a régiek, a vármegyei pártolás idejéből megszokottak: a jelenlévők (Döbrentei és Nyáry kivételével) a személyes jó példa okán azonnal meg is kezdték a 40 pengőforintban (= 100 váltóforintban) meghatározott részvényjegyzést, de kidolgozott alapterv nélkül. (65 és '/2 részvény volt az eredmény.) Az alapterv kidolgozására június 1-jei határidővel alapbizottságot küldtek ki, kizárólag a deputáció tagjai közül. Ráday Gedeon, Fáy András, Jankovich Miklós, Döbrentei Gábor, Ilkey Sándor, Szentkirályi Móric, Nyáry Pál kapta ezt a feladatot: „...kiki közülük e részbeni észrevételeit papirosra tevén...” (A végleges alapterv nagyrészt Ráday Gedeon elképzeléseit tükrözte.)553 Az idő szűke miatt azonnal megkezdték a sajtópropagandát és az aláírási ívek körözését is, noha az rt. alakuló ülésére csak június 28-án került sor, a közgyűlés pedig csupán június 14-én hagyta jóvá az alapszabályokat.554 A 164 részvényt jegyzett 23 fővel megalakult rt.-t a vármegye hozta létre. Titkos szavazással megválasztott igazgatóválasztmányuk kizárólag megyei tisztségviselőkből 551 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1247/1837., közölte: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 64-67. 552 Vö. PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 67. L. még: Honműv 1837. ápr. 16., 20., 23. 553 PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 69. Ráday szövegtervezetét ma már csak az ő másolatából ismeijük: OSZK SzT, Fond 2. 121. tétel (1837. máj. 27.), minthogy az irat eredetije a Nemzeti Színház lt-ával együtt 1945-ben elpusztult. A Pukánszkyné-kötetbe nem került másolatok fondjegyzéke: BERLÁSZ 1988. A szóban forgó tétel benne a 46. A többi javaslatra 1. BÍRÓ 1931, 22. és 28. 554 A máj. 8-i kiküldöttségi ülés jkve: PML, IV. 7-ab., PPS Vm. Szín. Vál. ir., 1. doboz; közölte: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 69-73. Uo. az rt. alakuló ülésének jkve. 138
