Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

ták az új városházat és benne a színháztermet),379 hogy ott és a környékbeli népesebb, magyar lakosságú mezővárosokban készüljön fel a következő országgyűlés előtti bemutatkozásra. Ismét megfogalmazott egy körzeti tervet is: a társulat „az Esztendőnek bizonyos részeiben” a Szeged-Kecskemét-Pest-Esztergom-Komárom-Győr-Po- zsony útvonalon mozogva látná el magyar műsorral a városok közönségét. (Az utóbbi négy város publikuma eladdig nem látott még hivatásos, magyar nyelvű előadást.) Kéréseit négy pontban foglalta össze:

1. a vármegye biztosítson Pesten helyet, ha idejönnek játszani;

2. amíg a felsorolt városokban a fogadókészség személyi és tárgyi-anyagi feltételei létrejönnek, a vármegyéktől származó, gyűjtött pénzből élhessen a társulat;

3. Pest vármegye vállalja magára a Nemzeti Játszó Institutum fődirekcióját és nevezze ki igazgatónak/felügyelőnek Dugonics András egyetemi tanárt, az 1790- es évek legsikeresebb magyar színpadi szerzőjét, valamint a közös igazgatás hajdani dramaturgját, Schedius Lajost;

4. keressék meg a vármegyéket, hogy országgyűlési követutasításaikban szerepeltessék a színügyet.

Az augusztus 26-diki közgyűlés értelemszerűen csak a 4. pont ügyében intézkedhetett. A latin és magyar nyelven készült körlevél szerint a színház „Magyar nyelvünknek terjedést, ékességet, Nemzetünk szokássainak állandó maradást, a jo Erkölts- nek Kedvességet” szerez, főleg azáltal, hogy — szemben a csak az észre hagyatkozó erkölcsi intésekkel „a Játékszíni elöll-adások pedig, hajó fell-vigyázás alá bizattatnak a dolgoknak színrül színre lett elől-adássok által, az akaratot is, a Kelemetességnek, már magában is vonzó színe alatt, leg könyebben meg hodityák.”380 A körlevelet 27 vármegye kapta meg, és közülük 16 jelezte vissza a színügy országgyűlési előjegyzését.381 Az országos direkció felvállalását a közgyűlési határozatban Pest megye elhárította, mondván: „...az egybe gyűlt Rendek által ezen Társaság olly Institutumnak lenni elesmértetvén mellynek örökösítését eszközölni az egész Országot illeti...”382 Saját hatáskörében a vármegye még annyit tett, hogy a szolgabírák révén gyűjtést kezdeményezett a járásokban a Losoncon lefoglalt színházi javak visszaszerzésére/kiváltá- sára, ám ez nem járt eredménnyel; valamint átadta Balla Gábor vármegyei levéltárosnak, aki az országgyűlésre előjegyzett témák között szerepeltette és továbbította is a követutasítást kidolgozó bizottságnak.383

1802. március 14-én „Rehák József hites prókátor, a Nemzeti magyar Theatrale Institutumnak nevében” újabb instanciát nyújtott be Pest vármegyének. A közgyűlés ezt március 17-én a követutasítást kidolgozó kiküldöttséghez továbbította; annak munkáját azonban már érdemben nem befolyásolta. Egyrészt ti. másnap, március 18- án már a kész követutasítással álltak elő, másrészt pedig Kelemen említett beadványát már amúgy is ismerték. A két szöveg számos átfedést tartalmaz: Rehák újabb beadvá379 Vö. Magyar Kurír 1801. jan. 13. és SZMOLLÉNY 1906,48-49.

380 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ír. 1519/1801. (aug. 26.)

381 Hont (2208/1801. dec. 9.), Borsod (2209/1801. dec. 9.), Békés, Baranya, Szatmár, Abaúj, Szepes, Zólyom, Árva (33-40/1802. jan. 21.), Csongrád, Csanád (96-97/1802. jan. 22.), Sáros, Bács, Torna (234-236/1802. márc. 8.), Gömör (275/1802. márc. 8.). A válaszokat Bayer hagyatékából közölte STAUD 1979, 136-149.

382 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1519/1801. (aug. 26.).

383 Vö. PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ír. 459/1802. (márc. 18.).

100