Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

nyát — az országgyűlés nagy lehetősége mellett — az motiválta, hogy Pest városa 1801/1802-ben valóban eljutott a színházépítés megindításához, és ekkor még nem lehetett tudni, hogy Hild József túlzónak bizonyuló költségvetése miatt újabb négyéves szünet következik.384 Rehák szövegének legérdekesebb passzusa ezért, amelyikben definiálta a szervezetet, amelynek megbízásából és nevében beszélt. „A különbség [...] a Theatrale Institutum és játszó társaság közt szinte annyi, amennyi akármelly más institutumnál vagy fundationál a fundatio vagy fundatorok és az ebbül részesülő tagok között.”385 Megismételte továbbá Kelemen (nem teljesített) kérését a központi direkció felállítására, amely nála már állandó vármegyei kiküldöttséget jelentett. Ennek felállítását — ahogyan a példaként hivatkozott pesti és budai színügyi bizottságok esetében történt — csakis folyamatos játszás, a magyar színészet állandó jelenléte indokolhatta. Márpedig 1802-ben nem volt Pesten olyan társulat, amely akár a vármegye, akár Pozsonyban az országgyűlés előtt bizonyíthatta volna a morális-patrióta színház létjogosultságát.

1.5.3. Kísérlet a „fundus" és az „ institutum” együttes kezelésére (1807—1815)

Legközelebb 1807. május 8-án játszott magyar hivatásos színtársulat a pesti Rondellában. Ez az idősebb br. Wesselényi Miklós erdélyi együttese volt, amelyet a zsibói arisztokrata 1797-ben váltott magához, kifizetve adósságaikat, és azóta tulajdonképpen magántársulatként működtette. Ennek keretében rendszeres turnékra küldte, egy- egy helybéli arisztokratára vagy színházkedvelő nemes űrra, esetleg egy város tanácsára bízva őket. 1806-ban kettéosztott társulatának Magyarországra küldött hányada (három nő, hat férfi) Debrecenben (1806. május 22-október 9. és 1807. április 16- 25.) és Szegeden (1806. október 23-1807. március 30.) gyakorolt, mielőtt Pestre indult volna, hogy az 1807. április 5-re, Budára összehívott országgyűlés rendjei előtt is bemutatkozzanak.386 Wesselényi, noha féltette őket a megmérettetéstől, végül hozzájárult és (szokott módján) Darvas Ferenc helytartótanácsost, valamint — ennek gyakori, hivatalos távollétei miatt — Mérey Sándor királyi táblai ügyvédet bízta meg képviseletével.387 A társulat színész-aligazgatója, Ernyi Mihály (aki már az első pesti színtársulatnak is tagja volt 1793 és 1796 között) viszont Szegedről — a régi pártolási hagyományt folytatva — Pest vármegyétől kért segítséget. Az 1807. március 7-i közgyűlés határozata és a Helytartótanács megkeresése után Szentiványi Bonaventura helytartótanácsos és Rehák József kemény feltételekkel ugyan (heti két nap, 25% jövedelem átengedése), de helyet tudtak biztosítani a magyar társulatnak, egyelőre az országgyűlés időtartamára.388

384 KÁDÁR 1923, 6.

385 VÁNDORSZÍNÉSZET 60.

386 Útjuk előkészítésére 1. FERENCZI 1897, 188-189. Debreceni és szegedi közönségük, bevételeik: A Nemzeti Játszó Társaság Közönséges Cassájának Protocolluma pro Anno 1806/7., PML, IV. 76. Színházi ir. lt.-i gyűjt. 2. doboz.

387 Vö. BAYER 1902, újabban: WESSELÉNYI 1983, 102-141.

388 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 614/1807. és BAYER 1887,1. 355-357.

101