Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
közgyűléséről nemcsak Pest városának írt át, hogy leendő színházában biztosítsa a magyar társulat jövőjét, hanem megkereste azokat a vármegyéket is, akikkel a színházügyben korábban már kapcsolata volt: Szabolcs, Bihar, Szatmár, Gömör, Zemplén, Zala, Abaúj, Nógrád, Komárom, Bács, Hont és Fejér vármegyéket; a lista március 7-én Csongrád, Zólyom, Temes, Máramaros és a Jászkun kerület felvételével bővült.372 A válaszokat 1799-ben két közgyűlés és két kisgyűlés csaknem folyamatosan tárgyalta.373 Bihar, Nógrád, Bács egyetértett a magyar színészet bevételével a leendő kontraktusba; Hont és Gömör ezenfelül a Helytartótanácsot, Zemplén pedig Pest városát is megkereste. Szatmár viszont későbbre halasztotta döntését, aminek — korábbi terve mellett — több, újabb motívuma is lehetett: már 1795 novemberében elkészült a Nagyváradra húzódott Kelemen László terve egy kelet-magyarországi/partiumi színházi körzet vándorszínészetéről, regionális pártolással (Debrecen, Nagyvárad, Hegyalja, Szatmár, Szabolcs és Zemplén vármegye területén), továbbá 1789/99-ben Debrecenben és Nagyváradon játszott a volt pesti és kolozsvári társulat tagjaiból alakult magyar együttes. Amikor a magánvállalkozásban építendő színház terve (Pest város ellenállásán) megbukott, 1799. június 11 -én tárgyalt újabb beadványában Rehák már nem kevesebbet javasolt, mint hogy Pest vármegye vegye át a tervezetet, és a kedvezően reagált vármegyékkel összefogva valósítsa meg azt, de most már a magyar színészet számára.374 Hasonló célt követett Kelemen László, aki, „hogy [...] a’ Pesten el-aludt N[eme]s. M[agyar]. Játszó Társaságot ismét fel-ébreszsze és azt a’ N[eme]s. Magyar Nemzetnek óhajtása szerént mint valóságos Alkotványt örökössé tétethesse”, 1799-ben Nagyváradon újjászervezte társulatát, és velük Nagyváradon, Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön játszott.375 A jogfolytonosság jeleként Kelemen igényt tartott a hajdani pesti társulat megmaradt vagyonára, jelesül a játékszíni könyvtárra, amelyet a vármegye 1799-ben ideiglenesen a vármegyeház padlásán helyezett el, Balla Gábor megyei levéltáros felügyeletére bízva.376 Először Nagyváradról jelentkezett, a könyvtár garantált megőrzését kérve; 1800. június 28-án viszont már Kecskemétről kérte — lemásolás céljából — a bibliotéka zömének kiadását, ami július 16-án meg is történt.377 Mivel Kelemen 1801 áprilisában Losoncon tönkrejutott, és maradék ingóságait Nógrád vármegye vette — egyhavi kallódás után — hatósági zár alá, a könyvtár ott pusztult el; a levélváltás a két megye között 1808-ig tartott.378 A játszóhely hiánya miatt Kelemen új társulata nem játszott Pesten, hanem Nagykőrösről Gyöngyösnek, majd Losoncnak vette útját. A losonci tönkrejutás után maga az igazgató azonban Pestre jött, ahol 1801. augusztus 24-én kérvényt nyújtott be a vármegyéhez. Ebben szintén a „Nemzeti Játszó Institutum” kifejezést használja társulatára és előadja, hogy Szegedre szándékozik (ahol 1800. november 25-én felavat372 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 303/1799., 418/1799. 373 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 976-977/1799., 1095., 1097/1799., 1396., 1401/1799., 1988-1989/1799. 374 Az ügy a német színház építésének elhúzódása miatt nem folytatódott, vő. Rehák összefoglalójával 1802. márc. 14-ről: OSZK Kt. Föl. Hung. 1129. Közöltük: VÁNDORSZÍNÉSZET 58-59. 375 Vö. Kelemen László naplójával, amelyet Staud Géza Bayer József hagyatékából közölt: STAUD 1979, 124-126. 376 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 899/1799. 377 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 657/1800., 1230/1800. 378 A tönkrejutásra 1. KERÉNYI 1969, 71-72. A könyvtár sorsára: NML, 536/1808. (aug. 8.); PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2721/1808. (okt. 21.). 99
