Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

24 1885. (Ism.: Sz 8/1874/730-732. old.) 1895-től Szinnyei A hazai hírlapiro­dalom címen a Magyar Könyvszemlében évenkénti jegyzéket közölt. Ha végigböngésszük ugyancsak Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. c. monumentális, 14 kötetes művét - (ism.: V. J. [Váczy János] Sz 33/1899/831-833. old.; -y -s. [Váczy János] Sz 39/1905/ 54-55. old.; V. J. [Váczy János] Sz 43/1909 251-252. old.; -ts. Sz 48/1914/ 625-626. old.) - akkor látjuk, hogy különösen a dualizmus korában a törté­neti Magyarországon ezrével jelentek meg a helyi kiadványok, gyakran kis mezővárosoknak is 2-3 kiadványuk volt (nemcsak magyar nyelven). És mindehhez adva volt a szerzői gárda is: a középiskolákban magasan kvalifi­kált tanárok tanítottak, ugyanez elmondható a különböző vallások papjairól is; a városi, megyei hivatalokban is sok kitűnő képzettségű tisztviselő, jegy­ző dolgozott, sokan a tanárok és más értelmiségiek közül külföldi tanulmá­nyokat is végeztek, és: mindnyájan tudtak latinul, a legtöbben természetesen németül is, és az is magától értetődő volt, hogy a környező nemzetiség nyel­vét is beszélték. Ennek következtében a magyar történetnek ebben a vi­szonylag szerencsés századában igen nagy értékű, hatalmas mennyiségű tör­téneti, néprajzi, gazdasági stb. cikk, tanulmány, közlemény keletkezett, amely mindmáig nincs feltárva és felhasználva. Egyébként ez az érték ma már internacionális jelentőségű, mert a szlovák, román, szerb, német stb. történetírás sem nélkülözheti - bármilyen nyelven jelentek is meg a periodi­kák. Néhány példát szeretnék felhozni. Ki gondolná, hogy pl. Reizner János­nak, Szeged jeles történetírójának életrajzát Szmollény Nándor „A Szegedi m. kir. áll. Felsőkereskedelmi Iskola 19. számú, az 1903-1904. tanévről szóló Értesítője "-ben írta meg? Vagy: A csanádi káptalan visszaállítása a török hódoltság után c. tanulmányát Takáts Endre a Makói Katolikus Tudósító 2. évf. 13-16. száma közölte? [Felkutatnom nem sikerült.] Dudás Gyula írását: Rákóczy bácskai hadjárata 1704-ben, a Telecska c. lap 1884. évfolyama adta közre. Ezeket a kiadványokat a helytörténeti kutatónak három ok miatt kell fel­tárnia. 1. Az országos történetírás számára csak így válik hozzáférhetővé ez az anyag. 2. Konkrét adatokhoz juthat témájára, esetleg olyanhoz, amelynek levél­tári eredetije ma már nem is létezik. 3. Nem szabad elfeledni, hogy a rádió és televízió előtt a közvélemény, a nemzeti ismeret és tudat formálásának két tényezője volt: az iskola és a sajtó. Tehát ezek a cikkek bármilyenek voltak is, mégis tudatformáló szerepet játszottak a nemzeti mentalitás alakításában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom