Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

25 3.4. Az „Adattárak" Minden közgyűjteménynek (levéltár, múzeum, könyvtár), van egy része, amit „Adattárnak" hívnak. Ebbe tartozik minden olyan anyag, ami nem eredeti, hanem kiegészítő (másolat, fotó, jelentés, xerox, kézirat stb.) Ide kerültek a helytörténeti, honismereti pályázatokra beküldött munkák, kéziratok, meg nem jelent okmány gyűjtemények, falusi krónikák stb. A helytörténeti kutató ezt a talán másodrendűnek ítélt gyűjteménycsoportot semmiképpen sem mellőzheti. 4. Válogatott bibliográfia a korabeli közigazgatási egységek alapján. (Csak az újabban megjelent, vagy másutt nem említett munkákat vettük fel, vagy amelyekhez korrekció fitzését tartottuk szükségesnek. L. a Bevezetés-ben felsorolt műveket is.) 4. l.Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék. A körzet legnagyobb területű vármegyéje, amely a Duna-Tisza közének mintegy jó felét tette ki. A pilisi járás - a volt Pilis vármegye -, tulajdonképpen mindvégig a császáriak ellenőrzése alatt állt, miután többek között Buda és Pest is császári kézben maradt, a megye három legjelentősebb városa, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd, „három város" néven szinte különálló egységet képezett, s a terhek jelentős részét viselte. Budán a szabadságharc alatt mindvégig létezett a labanc megyei szervezet, csekély hatáskörrel, de pl. a pozsonyi labanc országgyűlésre követeket küldtek. Nagy Dezső, Pest megye népe. Bibliográfiai anyag 1958-ig. Kézirat Pest Megyei Levéltár. Lakatos Ernő, Pest megye történetének forrásai. In: Pest megye múltjából. Bp., 1965. 429-447. old. Boros Pál, Pest megye történelmi irodalmának ajánló bibliográfiája. Bp., 1974. (1974. június 30-ig tartalmaz adatokat.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 1-2. köt. szerk. Borovszky Samu. Bp., 1910-1911. (Magyarország vármegyéi és városai.) Benne: 1. köt. A Rákócziszabadságharcról Dedek-Crescens Lajos 362-371. old. Adatok felsorolása, több helyen pontatlan, pl. Sőtér Ferenc alispánt összekeveri öccsével, Sőtér Tamással: Ferenc császárpárti maradt és a kurucok elől elmenekült, Tamás ezredeskapitány lett és jelentős szerepet játszott a térség katonai eseményeiben. - 2. köt. Kecskemét 334-336. old. ifj. Reiszig Ede; Cegléd 362. old. Hübner Emil; Kiskunhalas 407-408. old. ifj. Reiszig Ede; Nagykőrös 428430. old. ifj. Reiszig Ede; Szentendre 456. old. Kada Mihály. Csak az ismert adatok lexikoncikkszerű összefoglalása, a községekről még ennyi sincs.