Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)
1704
120 Adassék ezen alázatos suplicationk az Miltoságos Felső Vadászi Rákóczy Ferencnek Eö Nagyságának, nekünk mindenkor bizodalmas és Patrónus Urunknak nagy Böcsűlettel. Ibi Ubi. [Más kézzel:] Expedienda. Ajánluk Nagyságodnak mind nékünk mindenkor bizodalmas Patrónus Urunknak alázatos szolgálatunkat. Kinszeríttetvén ezen alázatos suplicationk áltaol Nagyságtok s Kegyelmetek kegyes szűnő 1 elejben folyamodnunk. Mivel a' szent liléknek malasztya Nagyságtok s Kegyelmetek szívit annira megszálván, mellyben fői indíttatván, hogy a' szegíny megnyomorodot s mindenektűi elnyomattatot Magyar Nemzet hajdani szíp Rendtartássol bűvelkedhetne. Melly et kívánnyuk s optalluk 2 a' Tellyes Szent Háromságtul megadatni, hogy az Mindenható Ur Istennek Dőcsősséges áldása légyen Nagy ságtok s Kegyelmetekkel, s mindazokkal, valakik tiszta szívbűi édes hazánk mellet főlkőltenek. Mys Esztergom Vármegyében Maroth 3 Névő faluban lakozó szegény Jobbágyok, follyamodván első suplicationkal Nagyságtok s Kegyelmetek kegyes szűnő eleiben; hogy mi is Nagy ságtok s Kegyelmetek kegyes szárnya alat, az tőb helységekben lakozókal edgyüt, megmaradhatnánk; bíszván is, hogy Nagyságod nekünk kyadot szíp mandatumja mellet megmaradhassunk. De mivel az elmúlt napokban Nagyságod kegyes szárnya alat lévőktűi keserves és siralmas terheket elszenvednünk köllőt. Ugy annira, hogy étcakának idején az Dunán Ladikokon hozzánk által jűttenek, az mint szegénységűnktűl lehetet, szívessen étellel, itallal nekik gazdálkottunk; avval meg nem elégedvén, hat forintokat Raitunk vontak; azontúl az hellységünkben lévő Bírótul elvittek egy jó szűrt, vas szerszámokat, az mit elkaphattak. Melleknek az Hadnagyoknak Daika Jánosnak hivattatik. 2 do . Mivel az Rácság, kik az saikákon föl s alá járnak, igen Isten ellen való cselekedetekkel velünk bántok, úgy annira, hogy alig már az falunkban vígettek meg maradhattunk. Sohol Patronusunk nem lévén, hogy ellene álhattunk volna, hanem az idegen Nemzet kőzűl Esztergami Komendans, Nomine Kuklender Ferenc, látván nagy keserűségges sok jaj szókkal kiáltó napjainkat foltat, s tudván Eö Nagyságo Budárul a'Rácságot főjűni saikákon; Mivel Eő Nagyságának is eleget kői szolgálnunk kítelenségűnkbűl, hogy közel vagyunk az Várhoz; Ugy mint egy Mérfóldnire. Látván Eő Nagysága nagy fílelmünket a' Rácok véget, kykűldőt Eő Nagysága hozzánk egy Szalag Várdát, hogy az Rácságot ne hadgya olly Istentelenül raitunk regnálni. Mivel azon főllűl említet vitészek, Nagyságod kegyes szárnya alat lévők, ezt megtudván, hogy azon egy német szalagvárdo nálunk lévén, az Dunán megint ladikon által jűttek, és azon nálunk lévő Szála Gvárdát megkötösztík és elvitték az Dunán által, melly szalagvárdo mutatta igasságát, hogy eő az falunak jováro kűldetet ky az Komendánstul az rácok vígét, de űk avval nem gondolván, elvittík. Ezt megtudván Esztergami Komendans, reánk küldvén erős parancsolattyát ily kíp-
