Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi / Közigazgatástudományi kara - ülések, 1948-1949
1949. június 1., 1948/49. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. A kari Tanulmányi Bizottságjegyzőkönyveinek bemutatása. - 6. Az 1948/49. tanévi pályamunkák bírálatának ismertetése. - 7. Az 1949/50. tanévi pályatételek kitűzésére 10 napos határidő megadása. - 8. I. és II. szigorlati bizottság megalakítása az 1949. év hátralévő részére. - 9. Az 1949/50. tanévi államvizsga bizottságok megalakítása. - 10. Az 1949/50. tanévi lektori megbízások. - 11. A Tanulmányi Bizottság határozatainak ismertetése a leckelátogatási kedvezmények tárgyában. - 12. Előterjesztés Holub József ny. r. tanár Kérészy Zoltán és Bozóky Géza nyugalmazott ny. r. tanárok tudóspótlékban való részesítése tárgyában. - 13. A rektor választók kiküldésének levétele a napirendről. - 14. Az 1949/50. tanévi dékán megválasztásának levétel a napirendről. - 15. Előterjesztés Apáthy Zoltán szigorlatra bocsátási kérelme tárgyában. - 16. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 17. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 18. Két hallgató javaslatba hozása az MTA könyvajándékára. - 19. Tanulmányi Bizottság indítványa a VKM felé országos pályatételek meghirdetése tárgyában. - 20. Tanulmányi Bizottság indítványa a nyelvtanulás előmozdítása tárgyában. - 21. Tanulmányi Bizottság indítványa a hallgatókat érintő ügyek tárgyalására a MEFESZ kari képviselőjének meghívása tárgyában. - 22. A MEFESZ valamint a tanulókörök működésének ismertetése. - Az ülés berekesztése.
1 i \ ) Ij í ! I- ■ 6 lőtt helyzet, 4. az ,1949:LX. te. átmeneti randa lie© zései. Ebben a részben a szerző a trianoni békeszerződésnek az állampolgárságra vonatkozó összeKuszáit és következményeiben annyira végzetes rendelkezéseivel foglalkozik és kikutatja, hogy az uj magyar állampolgársági törvény mennyire igyekszik minaezeken a hibákon könnyíteni és'az állampolgársági kérdések tisztázását lehetővé tenni. A mü világos és áttekinthető beosztásával és gördülő, magyaros stílusával tűnik ki. V«n ugyan a magyaros stílus ellen néhány megrögzött vétségé /egyes, alapjául szolgál, betart, hatályon kívül helyes, szem előtt tart, stb./, valamint helyesírási hibája /nem tudja pl., hogy a dátumok írásában helytelen a kötőjel előtt a pont használata stb./, de ezek kezdő írónál szinte elkerülhetetlenek. Általában azt monuhatjuk, hogy a pályamű a kitűzött pályatételt Kitünően megoldotta. Nagy szorgalom a tárgyba való bele* mélyedés, a jogforrásuk felkutatása és a beható jogászi elemzés jel& lernzi. Nem elégszik meg az ellentétes jogi vélemények ismertetésével, hanem határozott állást foglal és azt meg is ihaokdja. Nem egyszer helyesen fejti ki álláspontját a törvény miniszteri indokolásának teveaeseivel szemben, így a 74-76. lapokon. Mivel a munka határozót tan irodalmi értékű, a pálya* dij kiadására érdemesítjük. Ha pedig a pályámj összege nem érné el a háromszáz forintot, a pályaaijnak legalább ekkora összegre való emelését javasoljuk. Csekey István sk. ny.r.tanár. Hozzájárulok. Ksztergár Lajos sk. ny.r.tanár. A fenti bírálatok értelmében a Kar a szerzőt 500 forintos pályáéijban részesíti. A szerző Vermes György III. éves joghallgató. Magyar alkotmány- és jogtörténetből: 51 Kitöm eh Ganturiájából az 1-54-ig terjed© 11 contrar rie-tates" magya- rázatan cimü pályatetelre egy pályamunka érkezett if3i fractus ílla- batur or bis, inpavídum ferient ruinae’* jeligével. ~ x /• A Diraló professzorok bírálatának részletes szövege a következő; Tisztelt Jog- és Közigazgatástudományi Kar! Hogy az alkotmány-,maja a KÖzigazgatástörtónelemből több éven át kitűzött pályaételek eredménytelenek maradtak, részben érthető, mert jogtörténeImi kérdés megoldásához jogi es történelmi felkészültség kell, azonkívül a latin nyelvnek alapos ismerete és jártasság a diplomatikában, de mégis szomorú, hogy annyi ev alatt sem akadt senki, akit ezek a kérdések közelebbről érdekeltek volna. Ezért most a magánjogunk történetéből vett olyan kérdéssel próbálkoztam, amelynek megfejtése nem ígért ugyan különösebb uj„eredményeket, hiszen levéltári anyag felhasználására itt nincs alkalom, de az illetőnek módot .au régi magánjogunk egész területének áttekintésére és megismerésére. A feladat Kitonich János, a XVI-XVII. sz. fordulóján élt kiváló per jogászunk "Cdntűria certarum contra- rietatum et dubietatum ex decreto Tnpartito" c. munkája első részének kritikai'ismertetése volt, mert a Hármaskönyv első részével kapcsolatban felmerülő ellenmondásokkal és kételyekkel foglalkozva mó- űpt au az egész nemesi magánjogunk alapos áttekintésére.
