Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1947-1948
1948. március 17., 1947/48. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 6. Javaslat a magyar-lengyel kultúregyezmény tárgyában. - 7. Miniszteri rendelet ismertetése a kis-és mellékkollégium ügyében. - 8. A Csehszlovákiában tartózkodó Pázmány Zoltán nyugalmazott ny. r. tanár nyugdíjának folyósítása ügyében. - 9. Előterjesztés dr. Hajdu György igazságügyi államtitkár egyetemi rendkívüli címmel való kitüntetése tárgyában. - 10. Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár azonnali hatályú elbocsátása miatt a megüresedett Közgazdaságtan- Pénzügytani Tanszék betöltése. - 11. Előterjesztés Lakatos L. István kérelme az 1944/45. tanév I. félévének utólagos dékáni lezárásának engedélyezése tárgyában. - 12. Előterjesztés Nagy Dezső kérelme félévének utólagos dékáni lezárásának engedélyezése és rendkívüli félévének rendes félévvé nyilvánítása tárgyában. - 13. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 14. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 15. Előterjesztés a Pécsi Tudományegyetem Gazdaságjogi Intézete alapításával kapcsolatban. - Az ülés berekesztése.
1948 február 18-i IV. rendkívüli ülésében indítványt terjesztett elő dr. Hajdú Gyula igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselőnek egyetemi rendkívüli tanári cimmel való kitüntetése i- ránt. A Kar az indítvány szabályszerű érdemleges megbirálására szakértő hármas bizottságot küldött ki elnökletével. A bizottságba Abay Gyula és Rudolf Lóránt egyetemi ny.r.tanárokat választotta meg tagokul« Az elnök felkérésére Abay Gyula prodékán a bizottság előadójaként a következőt terjeszti elő: Dr. Hajdú Gyula ügyvéd, igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselő, aki 1907 novemberében a kolozsvári egyetemen államtudományi, 1908-ban pedig ugyanott jogtudományi doktorátust szerzett, 1931-ben a nemzetközi pénzügyi válság kitörését megelőző időben MIn,s Chaos?” /Analthea-Verlag, 1931, Wien- Berlin-Zűri eh, 226 lap/ cimmel könyvet irt és adott ki, amely a marxista válságelmélet befolyása alatt és az 1929-ben kitört nemzetközi gazdasági válság nyomán jelentkező tünetek figyelem- bevételével valósággal sejtetni engedte azt a második megrázkódtatást, amely néhány héttel a könyv megjelenése után a világ- gazdaságot érte. Az 1929 óta jelentkező gazdasági pangás ugyan alkalmas volt arra, hogy egy pesszimisztikus szemléletet kialakítson, de hogy az 1929. évi megrázkódtatást már 1931-ben egy második kövesse, azt könnyen sejteni nem lehetett. Hajdú Gyula 1931. évi könyve már cimével ezt a megérzést juttatja kifejezésre, ami érthetővéteszi, hogy ezzel a figyelmet magára tudta fordítani. Ez a figyelem abban nyilvánult meg, hogy a szovjet államhatalom megbízást adott neki egy szovjetoroszországi tanulmányútra, amelynek eredményéről könyvet kellett Írnia s ezt a könyvet Hajdú Gyula meg is irta és ’’Russland 1932” /Phaidon- Verlag, 1932, Wien-Leipzig, 242 lap/ cimmel»ki is adta. A kontraszt adva volt: az egyik oldalon a két válságba zuhant kapitalista világ akkora munkanélküliséggel, aminő azelőtt a gazdaságtörténetben ismeretlen volt: a másik oldalon pedig a nagyarányú szovjetorosz kisérlet, amely előre megállapított gazdasági terve alapján teljes foglalkoztatást tudott elérni és fenntartani, a kapitalista világ két válságától pedig mentes tu- 8 dott maradni.
