Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1947-1948
1948. március 17., 1947/48. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 6. Javaslat a magyar-lengyel kultúregyezmény tárgyában. - 7. Miniszteri rendelet ismertetése a kis-és mellékkollégium ügyében. - 8. A Csehszlovákiában tartózkodó Pázmány Zoltán nyugalmazott ny. r. tanár nyugdíjának folyósítása ügyében. - 9. Előterjesztés dr. Hajdu György igazságügyi államtitkár egyetemi rendkívüli címmel való kitüntetése tárgyában. - 10. Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár azonnali hatályú elbocsátása miatt a megüresedett Közgazdaságtan- Pénzügytani Tanszék betöltése. - 11. Előterjesztés Lakatos L. István kérelme az 1944/45. tanév I. félévének utólagos dékáni lezárásának engedélyezése tárgyában. - 12. Előterjesztés Nagy Dezső kérelme félévének utólagos dékáni lezárásának engedélyezése és rendkívüli félévének rendes félévvé nyilvánítása tárgyában. - 13. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 14. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 15. Előterjesztés a Pécsi Tudományegyetem Gazdaságjogi Intézete alapításával kapcsolatban. - Az ülés berekesztése.
- 9 Ez az ellentét csendül ki Hajdú üyula két Írásából, amelyek közül az első nemcsak az 1931. évi válság megérzéséről tanakodik, hanem az 1929. évi válság súlyos következményeinek élénk ecseteléséről is. A második könyv ezzel szemben najdu ü-yula oroszországi helyszíni tapasztalatairól számol be ugyancsak élénk színekkel. Kétségtelen, hogy a két könyv nem a tudomány tárgyilagos hangján van megírva és nem is használja fel az idevágó kiterjedt nemzetközi tudományos irodalmat, de másrészt a üzovjet-Oroszországban közvetlenül szerzett helyszíni tapasztalatokról számol be, tehát forrásmunkának tekinthető, továbbá a tárgyalt időszak gazdaságstatisztikai adatait hozzáértéssel értékesíti, amint fejtegetéseit általában is a tárgyismeret jellemzi. Hosz- szú külföldi tartózkodása nyugateurópai országokban ezt a tárgy- ismeretet csak még kimélyithette. A két könyv stílusa határozottan népszerűsítő jellegű és propagandisztikus célzatú, de igy is alkalmas annak bizonyítására, hogy a szerző okfejtéseit kevésbbé szépirodalmi eszközökkel és nem kevesebb bizonyító e- rővel is le tudta volna vezetni. Az állásfoglalás a szocialista tervgazdaság javára dogmatikus szükségszerűséggel predetermi- náltan következik ugyan a szerző marxista álláspontjából, de a érveit és adatait úgy csoportosítja, hogy ez az álláspontjának igazolására szolgáljon, vagyis nemcsak állít, hanem bizonyitals/ ni és meggyőzniáigyekszik. Természetes, hogy egy ilyen kérdésben, mint a két könyv közös alapproblémája, amelyben azóta is szembenállanak az ellentétes felfogások és folyik a vita megszakítás nélkül világszerte, egy teljesen szenvtelen, finom e- lemzésekkel teli, minden részletre aprólékosan kiterjedő tudományos mü sem volna ma még alkalmas a vita eldöntésére, mert hiszen nemcsak a vitairatok szaporodnak, hanem a gyakorlati kísérletek is folynak és az élet is küzd a végleges és teljes megoldás kialakításáért. o Maga a tervgazdaság gondolatközismerten szo- cialisztikus eredetű, amelynek kiejtését 1914# előtt egyetlenegy polgári közgazda sem vette volna a szájára, de két világháború elkerülhetetlenül tervgazdasági jellege igen nagy változást idézett elő ebben a tekintetben. Hozzájárult ehhez az 1929. évi nemzetközi gazdasági és az 1931. évi pénzügyi válság a rákövetkező hosszú és mélyreható pangással, ami már
