Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
ó Keynes szerint a közgazdasági éleit egyensúlyba hozásának feltétele a megtakarítások és beruházások egyensúlya, amihez a pénzkamatnak a természetes kamattal egyező megállapíts sara van szükség. Ha a pénzkamat kisebb, a beruházások meg haladják a megtakarításokat és a hitelek inflációs kiterjesztése jelentkezik. Ha viszont a pénzkamat nagyobb, a megtakarítások meghaladják a beruházásokat és a hitelek deflációsán összezsugorodnak. Domány Gyula emlegeti ugyan Keynesnek 7930-ból származó pénzelméleti munkáját, de csak Keynesnek az 1923. évi könyvéből ismert, irányított valutával foglalkozik és az 1930. évi könyv gondolatmenetét, az abban felsorolt és előbb említett fogalmakat, illetve fogalompárokat egyáltalán nem tárgyalja. Wieksellnek 1898. évi könyve a modern pénzelmélet egyik alapvető munkája, amely a Keynes 1930. évi könyvével azonos gondolatmenet tárgyalásának hiánya következtében figyelmen kívül marad, de még e könyv címe is hiányzik a Domány Gyula bibliográfiájából. d) Keynes 1930-ban elfoglalt álláspontját 1936-ban lényegesen módosította és az akkor megjelent új könyvével egészen máshova helyezte a pénzkibocsátás határát. Kiindulva a hatályos kereslet elemzéséből, arra az esetre, amikor a közgaz dasági életben a termelés tényezői teljesen foglalkoztatva nincsenek, a pénzkibocsátás növelésétől csak a foglalkoztatás növelését várta, tehát sem az áresés kiéleződését a nagyobb árukínálattól, sem az árak inflációs emelkedését a nagyobb pénz- mennyiségtől, hanem a közgazdaság kiegyensúlyozódását a teljes foglalkoztatottsági elérése irányában. Keynes lij könyve nyomán egész új irodalom támadt, elveit úgy tekintették, mint a közgazdasági tudomány forra- dalmosítását, a klasszikus elvek feladását, ami mindent homályba borít abból is, amit maga Keynes korábban írt. Eltekintve most már attól, hogy ez a várakozás, illetve feltevés mennyire jogosult, annyi kétségtelen, hogy Keynes könyve az újabbkori közgazdasági irodalomnak legjelentősebb terméke és például Navratil Ákos „Közgazdaságtan“-ának 1939. évi kiadású II. kötetében is két oldalon találjuk felsorolva a Keynes könyvéről szóló irodalmi vitának adatait, Navratil pedig a Keynes-könyv problémájáról a 335—343. lapra terjedően, tehát igen hosszasan ír. Heller Farkas 1943-ban megjelent könyvében, „A közgazdasági elmélet történeté“-rő’, szintén megfelelő módon, ismételten szóba kerül Keynesnek 1936. évi könyve s az elszórtan előforduló részek terjedelme még a Navratil szövegét is meghaladja. Keynesnek 1946-ban bekövetkezett halálával kapcsolatban a világ legnemzetközibb közgazdasági társaságának, az Econometric Societynek folyó-
