Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
10 irata, az; Econometrica 1946. júliusi számában Paul A. Sa- muelson cambridgei-massacliusettsi professzor „Lord Keynes and the General Theory'’'' címmel ír cikket vezető helyen 187— 200 lapnyi terjedelemben, ami mutatja, hogy ez a „General Theory“ milyen standard jelentőségű tudományos mű hírébe került. Sir William Beveridge, az ismert angol szociálpolitikai terv szerzője, 1944-ben kiadott „Full Employment in a Free Society“ című könyvének 93. lapján „epoch-making work“-nek nevezi Keynesnek 1936. évi „The General Theory of Employment, Interest a)id Money“ című könyvét. Samuelson az előbb említett cikkének egy helyén „practically immortal“-nak, gyakorlatilag halhatatlannak nevezi a Keynes 1936. évi gondolat- menetét, mivel már az elemi közgazdasági vezérfonalakba is beszivárog: „The Keynesian analysis has begun to filter down into the elementary text-books.“ (189. lap). De má már Magyarországon' is ott tartunk, hogy amikor a „Misztótfalusi“ könyvkiadó cég 1946-ban elhatározta Keynes 1936. évi könyvének magyarra fordítását, az erről szóló elhatározását azzal indokolta meg, hogy „jelentős, egész irodalmat teremtő mű“-ről van szó. Legutóbb pedig a Magyar Nemzet c. napilap 1947 február 2-i vezércikke is már a következőkép emlékezett meg erről a könyvről: „Az újjáépítő tervek közül eigyik legjelentékenyebb a múlt évben elhúnyti Keynes professzoré, aki világszerte nagy feltűnést keltő könyvében az ipari munkásság teljes foglalkoztatását tárgyalja. Ezt a könyvet sokan az1 új közgazdasági irodalom korszakos alkotásának tartják.“ Hogy pedig ez a vélemény nem csupán tíz évvel a könyv megjelenése után alakult ki, bizonyítja a könyvről szóló irodalom puszta címeinek két oldalra terjedő felsorolása már 1939-ben Navratil Ákos ,.Közgazdaságtan“-a TI. kötetében. Mindezek ellenére pedig Domány Gyula 1942-ben megjeleni könyve erről a Keynes-könyvről még csak annyi említést sem tesz, hogy a maga bibliográfiájába felvette volna és a szövegben seholsem foglalkozik vele. e) Keynes könyvének egyik sokra tartott kezdeményezése a „liquidity preference emphasis“, vagyis annak hangsúlyozása, hogy a beruházásra készenálló megtakarítás csak a jövedelemszerző félnek liquidításáb vagyis pénztárkészletének növelését szolgálja, ami az ugyancsak cambridgei Kobertson által ditvatbahozotít „hoarding“-fogalomnak további hasznosítása, mely fogalom viszont a már előbb említett pénztári egyensúlyelvre vezet vissza. Ez a pénztári egyensúlyelv, mint már előbb szintén említettük, Domány Gyula könyvében egyáltalán nem fordul elő, noha a vele konkurráló régebbi pénzforgalmi egyenletet, mely ma már a mi középiskolai közgazdaságtani tankönyveinkben is benne van, mint egy újdonságot ismerteti.
