Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
8 elismerését az Akadémiai Értesítő 1942 jan.-ápr. számának 58—60. lapján a Weiss Fülöp-jutalom odaítéléséről szóló jelentésemben is1 kiemeltem. Mit mond most már erről az alapvető és ugyanakkor új gazdasági jelenségről, a nemzetközi deviza - árfolyam stabilitásának és a belső árszínvonal állandóságának újkeletű antinómiájáról a Domány Gyula könyve? A 66—67. lapon található és Keynes 1923. évi könyvére utaló néhány mondat nem tanúskodik a csak 1931 körül kialakult új probléma méltánylása mellett, tehá'tl ami Teleszkynek annyi fejtörést okozott és ami a világot 1931 után annyit foglalkoztatta, az Domány Gyula könyvéből, mint probléma, hiányzik. Domány Gyula ugyanis ezzel kapcsolatban Keynes 1923. évi könyvének] tulajdonítva egyszerűen csak azt az indokolást mondja el, amelyet a gyakorlati valutapolitika használt 1931-től kezdve követett sorozatos valutaleértékeléseinek magyarázatául, tudnillik a nemzetközi áreséstől való elszakadást a belső árszínvonal fenntartása érdekében. Keynes 1923. évi könyvének problematikája ezzel szemben még csak az aranyalapra vissza nem tért fontnak az aranyalapon megmaradt dollárhoz való viszonyában, a valutlaha t áridőüzlet ben és a bau kok hitelteremtésének a belső árszínvonalra való hatásában állott. Az 1925-ben az aranyalapra visszatért fontra vonatkozóan pedig még Keynes 1930. évi könyvében sincs nyoma az aranyparitás feladásának a belső árszínvonal stabilitása érdekében, melyek antinómiáját csak az 1931-ben kezdeményezett valutapolitikai gyakorlat kényszerhelyzete tárta fel. Ez antinómia felderítése lett volna most már annak az elméleti elemzésnek a feladata, amely Domány Gyula könyvéből hiányzik. c) Jevons már 1863-ban felfigyelt az arany értékének változására és emiatt az elhalasztott fizetések mértékéül egy tabular standard-et, vagyis indexvalutát ajánlott. Irving Fisher 1911-ben egy aranytartalmában változó dollárt hozott javaslatba az, aranyértékváltozások valutáris hatásának kiküszöböléséül. Keynesnek 1923-ban az aranyalapról letért font értékének irányítására elgondolt managed currency-je egyaránt volt hivatott a belső árszínvonalnak és a nemzetközi devizaárfolyamnak rögzítésére is. Mindezeken a javaslatokon túlmenően azonban Keynes 1930-ban, már sokkal messzebbre jutott el. Knut Wickseil svéd közgazdának 1898-ban a pénz kamat és áruárak összefüggéséről írott könyve jutott nagy időszerűséghez 1930-ban azzal, hogy Keynes az ekkor megjelent pénzelméleti munkájában a Wieksellével egyező álláspontra helyezkedett, amely egyben a korább már említett svájci francia Leon Walrasnak a tőkepiac alakulásáról szóló tanaira is támaszkodik.
