Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1941-1942
1942. január 22., 1941/42 tanév ötödik rendes ülése
^53 -13-volna feléje figyelmemet, bármennyire fontos is az,hanem csupán ennek a .szerencsés találkozása azzal a ténnyel,hogy dr. Salacz Gábor munkaterülete ép a legújabb kor, s igy a fentiekben vázolt feladat elvégzésére kiválóan alkalmas volna. Salacz dr. a budapesti egyetemen végezte tanulmányait,mint a báró Eötvös József-Collégium tagja. Majd Bécsben dolgozott,mint ösztöndijas, azután a debreceni egyetemen lett a történelmi szemináriumok könyvtárosa. Egyik professzora,Szabó Dezsó ajánlatára hg.Festetich Tasziló családi levéltára őrévé nevezte ki, minthogy azonban ugyanakkor felajánlották neki a bécsi Theresianum egyik tanári állását is, ezt fogadta el. Bécsi tartózkodása nagyon gyümölcsöző lett tudományos fejlődése szempontjából, mert nyugodtan folytathatta ösztöndíjas korában megkezdett kutatásait az ottani levéltáraknak annyira gazdag anyagában. Doktori értekezése a magyar állam és az egyház viszonyával foglalkozott Kálmán királyunk haláláig. Ez az első munkája ugylátezik meghatározta további munkásságnak irányát is. a középkort ugyan elhagyta, de történetkutatói és irói munkásságának java a magyair egyházt őrt énelem és egyházpolitika területét öleli fel. Első na^obb tanulmánya, "A vallásalap kezdeteinek története: III.Ferdinánd alapítványa", a bécsi magyar intézet Évkönyvében jelent meg 1932-ben /95-111/, s ennek mintegy a folytatása volt a Cassa parocaorum története c.dolgozata,amely ugyanott, 1933-ban látott napvilágot /ISI—154/. Mindkettőhöz első sorban a bécsi levéltárak szolgáltattak gazdag anyagot. Következő dolgozata:"A vatikáni zsinat és a placetum" /U.o./ /l934. 392-433.széjö]már a XIX.századba visz át és későbbi tanulmányai is *■ mind ebből az időszakból meritik tárgyukat. Ebben érdekesen mutatja be -a. Bécsi Állami Levéltárnak most már rendelkezésre álló aktái alapján,hogy milyen visszhangot keltett nálunk a pápai infallibilitás tanának a zsinaton történt kimondása, raikép határozta el magát Ferenc József,hogy elrendelje a ius piaceti foganatbavétel ét , & hogy főpapjank, akiknek jó része a szinati ellenzékhez tartozott, mikép foglalt állást a placetum Tisza Kálmán római intervenciója 1884-ben c.dolgozata a Vigilia ellen
