Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1941-1942
1942. január 22., 1941/42 tanév ötödik rendes ülése
I .évfolyamában jelent meg. /1935»-195-20l./A bécsi állami levéltárban találta meg a Tisza-Asbóth-afférre vonatkozó összes iratokat, s ezek alapján sikerült tisztáznia az addig hom$ál,ban maradt ügyet és egész hátterét; megállapította,hogy Tisza igen is kérte 1884-ben Romától kormánya támogatását, de ezt 1893-ban, amikor Asbóth képviselő felszólalása kellemetlen volt ránézve, igyekezett eltagadni. Ezek a dolgozatai már rámutatnak arra,hogy a magyar kultúrharc történetének a raegirását tűzte ki céljául, mert az erre vonatkozó anyag fontos részét a bécsi levéltárak őrzik. A bécsi Magyar Intézet évkönyve 1936-ban "A primási szék betöltése 1891-ben" cimü tanulmányát közölte /VI.303-344./.Ebben nagyon érdekes és becses adatokat találunk a magyar kultúrharc és a főkegyúri jog történetéhez. Slmor halála 1891. januárjában éppen arra az időre esett, amikor a Csáky-féle elkeresztelési rendelet következtében keletkezett konfliktus egyre nagyobb méreteket öltött,s igy a primási szék betöltése éles parlamenti vita közzéppontjába került. /Függelékül tanulmányához 18 érdekes iratot is közöl az Állami Levéltár Politisches Archiv osztályából. / Abba a kulisszák mögötti nagy politikai és diplomáciai küzdelembe enged bepillantást Salacz e tanulmányában,amely az állam és az egyház érdekeinek múlt századvégi nagy összeütközése idején az esztergomi érseki kinevezés körül folyt.- A kultúrharc szempontjából anynyira fontos reverzális kérdéssel is külön tanulmányban foglalkozott,amely a Katolikus Szemle 1937.évi folyamában /1937.9-3?./ jelent meg. Ilyen előkészületek után jelent meg nagy munkája:" A magyar kultúrharc története 1890-1895"./1938.400 1./, s ez a hazai, a bécsi levéltárak, az idevágó irodalom és a napi sajtó alapos felhasználásával nyújtja ennek a mozgalmas öt esztendőnek történetét. - Ennek egyik mellékhajtása az "Agllardi affér" c. tanulmánya,amely mint a Regnum Évkönyv legutolsó évfolyamából készült különnyomat jelent meg és a nuncius 1895-i látó gatása alkalmával tett nyilatkozata által felkavart vihart ismerteti és magyarázza. Svájci kutatásainak eredménye Arpádházi Boldog Margit tössi legendája cimü munkája,amely 1940-ben jelent meg itt Pécsett. Ebben a szentgalleni és a vele egyező überlingeni kéziratok alapján adta ki.B.Margit legendájának egy érdekes szerkesztési változatát. A kézirat ugyan XV. századi szerinte, de a szerkesztés idejét a XIV.századra teszi. A legendát amely egy eddig ismeretlen tipjst mutat, azért nevezi "tössi legendának", mert szerinte a tössi zárda számára készült. Mint tudjuk, ide vonult el IH .
