Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1940-1941

1941. május 21., 1940/41 tanév kilencedik rendes ülése

Ezen, mintegy 39 oldalt magában foglaló bevezetés után tér át a pályázó kérdés érdemi vizsgálatára. Külön vizsgálja a szigorúbb és az enyhébb törvény visszaható erejét. Első vonatkozásban "tisztán jogi szempontból" a vissza nem hatás álláspontját vallja,mert amint indokolja: a büntetőtörvény valamely normának törvénybe tömöritett megjelöléseként a polgárok számára adott cselekvési szabály^ egyuttal az állami szervekhez szóló utasitás, ebből következőleg az elkövetéskori jogszabály az irányadó. /37 lap./

De rendkívüli államérdekből az elvi szabály alól a kivételt indokoltnak tartja. Hasonló felfogást követ az enyhébb törvény visszaható erejének kérdésében is.

Azt az álláspontot,mely szerint az elkövetéskor büntetéssel nem fenyegetett cselekményre a visszaható erő nem érvényesülhet, jogi,logikai, gyakorlati és alkotmányjogi érdeket hoz fel. Helyesen állapítja meg,hogy a visszahatás kérdése a már jogerősen eldöntött kérdésekben fel sem is merülhet,mert ez jogbizonytalansághoz vezetne.

Külön foglalkozik a pályázó a vonatkozó magyar tételes büntetőjog egyes főbb rendelkezésének ismertetésével, rámutatva több újabb törvényünk szigorúbb rendelkezéseinek visszaható erejére. Hasonlóképen külön részt szentel az újabb küldöldi törvényalkotások ismertetésére is, igy első sorban a német, majd az olasz, svájci és lett törvények állásfoglalásának a megvilágítására.

Ezek után vonja le szerző indokolva a külömben már többször leszögezett álláspontját : a nullum crimen et nulla poena elv mellett. Szerinte e principium a büntetőjog évszázados fejlődési során kialakult szilárd alapot nyújtó bázisa minden jövendő büntetőjognak. S ha azt a jogbiztonság és jogrend szempontjából helyesnek kell elfogadnunk, vele együtt helyesnek kell elfogadnunk mindazt, ami ezen állam társadalom és egyes céljait,érdekeit szolgáló szempontoknak megfelel, igy a vissza nem hatás elvét is. így nyer e két elv kapcsolatban egymással elsőrangú alkotmányjogi hivatást. /89.1./

Amint ezekből látható, pályázó egy logikusan kidolgozott terv vonalait követi fejtegetéseiben. De mindjárt hozzá kell azt is tennünk,hogy sajnos, legtöbbször ezek az útvonalak csak jelezve vannak.