Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938

1938. június 21., 1937/38 tanév tizedik rendes ülése

elérve, az ország nyugati egyetemének, az Erzsébet universitásnak tanszékét foglalta el.

Ezen nyugati egyetem iránti olthatatlan szeretete és a jogtörténeti, egyházjogi, s politikai tanulmányai által megalapozott és megedzett szervezőképessége valóságos gondviselésszerü szerepet juttatott neki az Erzsébet Egyetem megalapítása, annak, államokat elsöprő viszontagságok között való megmentése és Nagy Lajos egyeteme székhelyén való végleges elhelyezése és felvirágoztatása terén.Egyetemünk örök hálával tartozik Kérészy Kartársunknak, aki akkor, amidőn az egyetem pozsonyi székhelyét elvesztette, s nagytekintélyű és nagyszámú tényezők az egyetem teljes megszüntetése mellett foglaltak állást, ö a tiszai fiú, a haza egyetemes érdekét szem előtt tartva nyiltan és sikerrel hirdette, hogy lehetetlen helyzet állana elő, ha akkor, amidőn az ország keleti felében két egyetem folytatna működést, az ország nyugati része, ahol pedig őseink bölcsesége, Nagy Lajos, Zsigmond és Hunyadi Mátyás királyok idejében, a legrégibb magyar egyetemeket, a pécsi, budai és pozsonyi universitásokat létesitette, - tudományegyetem nélkül maradjon. Kérészy Kartársunknak a nyugati egyetem jövőjébe vetett fanatikus hite magával ragadta kartársait is, akik közül nem egy, a végtelenül sivárnak és kilátástalannak tetsző helyzetben már-már a hitehagyás örvényébe sodortatott.

Távozó Kartársunk egyetemi tanári működésének kezdete a világháború vérzivatarának, Magyarország élethalálharcának napjaira esik. A magyar nemzet még a legválságosabb időben, amikor létele forgott kockán, sem feledkezett meg arról, hogy mivel tartozik a tudományok művelésének, az ifjúság magasabbrendü kiképzésének. A magyar történelem egy örökké felejthetetlen jelenete marad az, hogy midőn határainkon mindenütt példátlan erőfeszítéssel magasan lobogott a