Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938
1938. június 21., 1937/38 tanév tizedik rendes ülése
3oo háború lángja, a magyar állam, a tudomány és az oktatás uj csarnokát nyitotta meg. És azóta sem tisztult meg a látóhatár. Ezer és egy veszély környezte egyetemünket szüntelenül. Mint egykor a babiloni fogságból visszakerült zsidók a jeruzsálemi templom újraépítésénél egyik karukkal kardot forgatva állandóan védekezni voltak kénytelenek az ellenséges támadások ellen és csak félkarral végezhették az épitőmunkát, azonképpen Kérészy Kartársunk is mind az Erzsébet egyetem fennmaradását biztositó és védekező munkában, mind az egyetem alkotó tevékenységében, nevezetesen az ifjúság oktatásában és nevelésében, valamint a tudományok művelésében becsülettel kivette a részét. Akik valaha Kérészy Professzor lábainál ültek, azoknak felejthetetlen élmény maradt gondosan felépített és mélyenszántó előadásainak emléke. Ezekkel az előadásaival több ezer főre menő hallgatói lelkében önmagának emelt emléket. Midőn nagyrabecsült kartársunk tanári működését megkezdette a hazai fő-és középiskolákban hivatalosan csak taritás folyt. A XIX.század iskolái az ismeretek közlését a tudományos gondolkodásba való bevezetést látták egyetlen feladatuknak. Ennek a századnak iskolái a nevelést hivatalosan kizátíbák feladatkörükből. Az egyetemeken és főiskolákon ezen felül a tanár és hallgatói közötti közvetlen érintkezés is a legszűkebb körre volt szoritva. Lelkiismeretes és fenköltebb szellemű tanárok azonban sohasem engedték magukat ebbe a hivatalos Prokrusteságyba beleszoritani. A legnemesebb értelembe vett nevelői,jóakarói, vezetői, önzetlen segitői, atyai barátai voltak hallgatóiknak. Ennek megfelelően az ifjúság társadalmi megmozdulásaiban, egyesületi életében is szerepet vállaltak. Ilyen professzor volt Kérészy szeretett kartársunk is. Tudományos működésének eredményeit nagyszámú irodalmi müveiben tette közkincsé.A magyar jogtörténelem, politika és egyházjog képezik a jog-és államtudományok azon ágait, amelyek-5-I