Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938

1938. június 21., 1937/38 tanév tizedik rendes ülése

Cicerónak ércbe kívánkozó szavai örök időkre hirdetik:"Nullum munus rei publicae off ere maius meliusve possunius, quan^si edoceamus et erudearaus iuventutem."

S hogy a választott jogtudósi és jogtanári életpályán minél eredményesebben működhessék, elméleti jog-és államtudományi tanulmányának befejeztével a gyakorlati jog- és államtudományi pályára lépett, mert nagyon jól látta be, hogy a jogtudományok komoly művelőjének és az akadémiai illetve egyetemi jogtanárnak az eleven jogi élettel való kapcsolatot sohasem szabad felhagynia. "Grau ist alle Theorie, grün ist nur des Lebens frischer Baum!"

Több, mint szimbolikus jelentősége volt annak, hogy az ifjú Kérészy a dunántúli országrész legnagyobb vármegyéjének, Somogynak főispánja mellett titkári minőségben kezdte meg gyakorlati jog-és államtudományi működését. A felsőtiszai fiatalember, mint egykor Csokonai Vitéz Mihály, itt egy egész uj világgal, a magyar géniusz sajátos megnyilatkozásával, a transdanubiai szellemmel ismerkedett meg. A Dunántúl, a régi Pannónia hazánk területének Nyugateurópához legközelebb fekvő, attól magas hegyek és mély folyók által el nem választott,. sőt természetes határokkal el nem különített azon része, ahol a régi, teljesen soha meg nem szakadt római műveltség alapjain a magyarságnak a nyugateurópai eszrr meáraraiatoknak való közvetlen és első kézből való bekapcsolása szünet nélkül van folyamatban. A Dunántúl felé való nosztalgia végig kiséri Kérészy Kartársat egész életében. Tanári működését az ország keleti részén Debrecenben, az ottani református jogakadémián kezdte meg, innét a nyugatabbra fekvő Kassára, az ottani királyi jogakadémiára ment, végül az ország nyugati felében,Pozsonyban, illetve Pécsett érte el betetőzését. Ki tudná ecsetelni azt a nemes örömet, amely szeretett kartársunk lelkét betöltötte, amidőn legfőbb vágyát