Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1935-1936

1936. április 30., 1935/36 tanév nyolcadik rendes ülése

fejezetben / VIII./ így vonja le következtetését; "Tény az, hogy he a magyar büntetőjogot szemügyre veszszűk, akkor megállapíthatjuk, hogy az analógia, mint uj jogszabály létrehozója nem igen jut szerepbez."

De lege fe rende álláspontját dolgozata utolsó / X./ fejezetében így fejezi ki: "Az analógia legis, illetve juris alkalmazásának tágabb szerepe csak akkor volna letet séges, ha a társadalom létfenntartási céllá me a valósi t ásónak érdekében bízónyos biztosítékok ellenében, a törvény kifejezett rendelkezése alapján, a magyar büntető törvénykönyvben konkrétummá válhatna."

Fályázó, amint látható, igyekezett,- igaz csak szűk keretek között, - a kérdés egész anyagára figyelemmel lenni. Dolgozata mindamellett, több lényeges fogyatkozásban szenved.

így legelőbb is nem találjuk meg a kérdésnek megfelelő szellemtörténeti beágyazását. Mert pályázónak g második fejezetben nyújtott vázlatos fejtegetései távolról sémi elegendők annak érzékel tét és éré, hogy a liberális individualizmus miként alakítja ki tételes jogszabállyá az immár dogmává vált nullum crimen sine lege poenali elvét.-5-