Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1932-1933

1933. május 22., 1932/33 tanév kilencedik rendes ülése

-22-nél egyaránt teljes mértékben meglévő igazságérzet, illetve jogérzet feltéte­lezése. így lett Krabbenál a szuveré­­nitás a jognak,mint realitásnak,Ke Is en­nél a jognak mint tiszta formai érvény­nek formai tulajdonsága. E két szuverénitás elmélettel szemben,melyekben a metafizika magassá­gában volt tárgyalható a téma,éle sen áll szemben a pozitivizmus nyomán hala­dó francia Leon Duguít és az angol Ha­rold Laski szuverénitás tana. E plura­lisztikus szuverénitás felfogásokat u­­gycncsok helyesen taglalja és méltóké­pen bírálja meg. Ahol a szuverén nincsen megjelölve, ott,mint a pályázó Írja,va­lóban szabad tér nyílik a szociális ha­tótényezők erőpróbájára és az államkép állondósága helyébe a pillanatnyi erő­viszonyok változó játéka lép. Még job­ban áll ez Laski elmélete szerint, oki az államba létező egye sületek, testületek, intézmények hierarchiájábaNe resi a szu­verén hatalom mibenlétét,mely elméletről helyesen állapítja meg pályázó,hogy ben­ne lüktet ugyan korunknak minden energi­ája, de benne van korunknak minden abso­lut felett elfutó relativitása, a kultú­ra nélküli korokat jellemző ideges bizony tál ans ág. Ama helyes ismertetés után, melyet pályázó a négy modern auktor elmé­letének összevetéséből megalkotott, ösz­­sze foglaló, lezáró gondolatmenetében té­vedést tévedésre halmoz. Mintha megriadt ÍLS3

Next

/
Oldalképek
Tartalom