Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1931-1932

1932. május 18., 1931/32 tanév kilencedik rendes ülése

tiv anyagra. Ily alapon tartja megái la pitandónak, hogy mely személyek mutatnak a jogalanyiság szempontjából az elismert államokkal azonos tulajdonságokat és hogy ezek a nemzetközi jogalanyok milyen szempontok szerint osztályozhatók.

A második fejezetben a szerző a nemzetközi jogalanyiság elméleti főirányainak kibontakozását vázolja. Véleménye szerint az a folyamat, amely nek során a nemzetközi jogalanyiság poblémájának lényege kibontakozott, azonos magának a nemzetközi jog fogalmának tisztulási folyamatával.

Ezt a tisztulási folyamatot a szerző a római jus gentiumbói látja kiindulni és ennek a fejlődésnek a vázolását kettős irányban kíséreli meg. Előbb a skolasztikusokon, Altusiuson, Bodinon keresztül az állam kizárólagos jogalanyiságát tani tő pozitivistákon és a szociológiái iskolán át Kaufmaimig a pozitiv jogi iskolák törekvését vázolja a nemzetközi jogalanyiság poblémájának megfejtésére, majd pedig a természet-jogi felfogás különböző irányaival kapcsolatban adja képét ezen kérdés megoldását megkísérlő különböző irányoknak /Grotius, Suarez, Thomasius, Pufsndorf, Kohler, Alvarez, Chatrein, le Eur, Verdross, Duguit, Krabbé/.