Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1931-1932

1932. május 18., 1931/32 tanév kilencedik rendes ülése

A nemzetközi jogalanyiság modern elméleteit a szerző megint két irányra, nevezetesen a természetjogi és a pozitivista irányra véli tagozhatni, amelyek azután maguk között ismét további tagozódást mutatnak. Ezek az irányok a következők: 1. Természetjogi irányok; a/ minden állam és ezek kizárólagos vagy tipusos jogalanyisága;b/ az egyén kizárólagos jogalanyisága Z. Pozitivista irány: a/ az elismert államok kizárólagos nemzetközi jogalanyisága;- b/ az elismert államok és bizonyos más jogi személyek jogalanyisága;- c/ az elismert államok, bizonyos jogi személyek és egyének jogalanyisága és d/ az egyén kizárólagos jogalanyisága. A positiv iskolák sorában külön és igen beható kritikával foglalkozik azzal az iránnyal, amely a nemzetközi jogot külső közjognak, a közjog kifelé ható reflexének tekinti. Bemutatja az egyes positiv iskolák törekvését és a jogalanyiság lényegének a jogi és cselekvési képesség megkülönböztetése alapján való tisztázására, a jog szubjek%iv és objektiv felfogásának hatását a nemzetközi jogalanyiság problémájára és érdekes fejtegetéseit Kelsen felfogásának ismertetésével fejezi be, aki szerint végső elemzésében minden jog emberi magatartást szabályoz és ezért bizonyos vonatkozásban alanyuk mindig az