Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.
A Tanácsköztársaság téti j© ebben e vons-tk- záeben szinte kimeríthetetlen anyagbanya, én Itt elsősorban a Tenacsköztársaséinak nem- zetiségi kérdésben folytatott politikáját szeretném megemlíteni. Á íCojBEunietek Magyarországi tartja Marx-Engele-Lenin tanításaiból és ez Oroszországi Októberi Szocialista korradalom tapesztöleté- bál indult ki, »mely igazolta ezt sz elvet, hogy s különböző nemzetiségek egyesülése csakis e teljes önrendelkezési jog elismerése alapján, Önkéntes elhatározás utján jöhet létre, ás önrendelkezési jog lenini értelme zésének lényeges "csupán a nemzetiek magának van joga saját sorsát inöghe táró zni, senkinek sincs jo£a a nemzet életébe erőszakosan beavatkozni, it kóláit ée egyéb in- tézEurk. eit lerombolni, erkölcsét ét szokásait megtörni, nyelvének használatát korlátozni, jogait megnyirbálni." tiZ önrendelkezési jog értelmében minden nesizet a sej ét belátása szerint rendezkedő«tik be. Joga ven ahhoz, hogy életét sz autonómia elve alapján rendezze be. Joga van ahhoz, hogy föderativ /szövetséges/ viszonyban lépjen más nemzetekkel. Joga van ahhoz, hegy teljesen elszakadjon attól ez államtól, amelynek kebelébe tartozott, i>* perez© nem jelenti ezt, hogy e nemzet minden követelését támogatni kell. Ha például a nemzet a régi rendhez ekarna visszatérni, ha a reakciót szolgálja, ezt támogatni nem szabad. Ellenkezőleg, ez ellen harcolni káli, A harcnak s nemzetek önrendelkezési jogáért az fi® értelme é* c Íja, hogy véget vessen a nemzeti elnyomás politika jániö , 1 ehetetlenné tegye ezt a politikát, megszüntesse - és addig is, amig ezt © célt eléri, & minimumra redukálja - s nemzetek e gymás elleni harcát. A len ni nemzetiségi politika szerint csakis az önrendelkezési jog teremtheti meg az addig elnyomott nemzetiségekben azt s bizalmat, az eddig elnyomó nemzet iránt, amely áhhoz szükséges, hogy ne akarjanak tőle elszakadni, A szovjet kormány megadta ezt a jogot a soknemzetiségű oreaóg minden népének, és cselekedeteivel bebizonyította, hogy ez addig elnyomott népeknek érdekeit v deni akarja, és meg 1» tudj© védeni. A szovjet kormány számolt azzal, hogy a cári orosz kormány elnyomó nemzetiségi politikájú gyűlöletet és bizalmatlanságot keltett ez uralkodó orosz nemzettel üzemben, és hogy ezt a gyűlöletet és bizalmatlanságot, csak a nemzetiségek következetes, tudatos', becsületes, állandó segítségével lehet megszüntetni. « Czövetcégi 1zoci- elista ^zovjetkoztársaságban a nemzetiségi kérdés lényege ez lett: megszüntetni a nemzetiségek gazdasági, politikai, kulturális elmaradott— ságát, lehetővé tenni ez elmaradt népeknek, hogy utolérjék Közép-Orosz- országot áll sód,, kulturális és gazdasági téren egyaránt, A szovjet konsany e politikájának lett ez eredménye, hogy az oroszországi nemzetiségek túlnyomó többsége okkor sem akart elválni Oroszországtól, amikor a szovjet koruany megadta nekik erre © törvény eí jogot. Ellenkezőleg, vállvetve harcoltak ©z orosz dolgozókkal a közös ügyért. "Csak e bizalom alapján j hetett létre ez Oroszországi Szocialista Szovjetköztórsaség népeinek ma megbonthatrtlan szövetsége, amellyel szemben tehetetlennek bizonyult mindenfajta ’‘diplomáciai" fondorlat és ©melyen meghiúsultak e "blokádok". Sőt: az orosz munkások nem győzték volna le Kolcsakot, Qyeryikint, Vrongelt, he a régi Orosz» ország határvidékeinek elnyomott tömegei nem rokonszenveztek volna az orosz sNBkásokke! és nem le.tt volna bizalmuk benáük." Á Magyar Tanácsköztársaság ezekből az elvekből indult ki. A magyar történelem során ez volt az első kormány, amely a né?ék önrendelkezési jogát elismerte, és egyenjogúságuk alapján állt. A magyar tanáeskormany 1919.április 25-án kelt LXXVII.rendele te kimondta:
