Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.
4 "i»8 elnyomás egyik fajtája ti n«e magyar anyenyelvüeknek nem- zeti> égi elnyomása is, &at »* állapotot megszLintéti a Magyarországi Tanácsköztársaság, ©mely különböző nyelvet beszélő, de egyenjogú néptó proletárt* tus ónak szövetségén alapszik, és nemzetiségi kérdést — az eddigi értelemben - nem ismer.” A Tanácsok Országos Gyűlése 1919.Junius 25-án törvénybe iktatta a íaigy&r Tannerköztársaság föderativ /tzövetségee/ jellegű állammá alakulását, a Magyerőrezági l zocislists Szövetséges Tu-nae «»köztársaság ni ko talányának 5»§é-a kimondja: "A Tanácsköztársaság szabad néptó szabad szövetsége, A Tanácsköztársaság külpolitiája a világforradalom segítségé- vei el akarja érni a dolgozók világának békéjét. Békét akar minden hódítás ét hadikárpótlás nélkül a dóigcsók önrendelkezési Jog« alapján, A világháborút előidéző imperializmus helyett a Tanácsköztársaság a világ proletárjainak egyesülését, szövetségét, a dolgozók nemzetközi Isnácskőztárseaégét akarja* ezért ellensége s kizsákmányold háborúnak, e népek minden elnyomásának és leigázásának, ma 14»§»tt A 'i'önécajsöziérsaság ne® ismer faji, Vagy nemzeti különbséget, nem tűri a nemzeti kisebbségek bármely elnyomását és nyelvük hatznál .tónak bárminemű korlátozását. Mindenki szebedon hsaználhfitje enyanyelvét, ée minden h«tóság köteles a Mr&ysrorszógon használatos nyelvek bármelyikén kiállított és hozzátartozó beadványt elfogadni év mindenkit saját anyonyelvón meghallgatni és vele tárgyalni," A 84•§«kimondja "A magyarországi szocialista szövetséges köztárssaágban élő minőén nemzet szabadon használhatJ» nyelvét, ápolhatja éa fejlesztheti nemzeti müveit- éget, üvégből minden nemzet ha nem is él összefüggő területen műveltségének fejlesztésére országos tanácsot alakíthat»” A 88,§• szerint a Magyarországi . socialists -zövetóéges Tanáé..köz tár aaeag nem állja útját annak, hogy a felszabaduló területeknek népességük ée g zdasági erejük folytán erre képes nemzeteit a iánúe&köztércaeággal szövetséges külön Tanécsköztársaságokat alkossanak.” Kun Béla a pértporgrem vitája alkalmával mondott előadói beszédében 1919 juniua 12-én ez országos népgyülésen ezt mondotta t "Ez oz ország mely klasszikus hazája volt a nemzetiségi elnyomónak most föderatív proletárköztérassággó ölekült.,. minthogy a magyar nyelven beszélő proletárok - az ország lakosságának többsége - nem voltak nem— zetileg elnyomva, ránkhtrul az a feladat, hogy elfelejtessük a más nyelvet beszélő elvtcrssinkkel sz eddigi nemzeti elnyomást.” A Magyar Tu- náctót»társaság ée a megyer vöröahadsereg elévülhetetlen érdeme, hogy amikor » cseh burzeoá ess: tpk Üldözőt.o során Szlovákia földjére lépett, segített e Szlovák munkásoeztálynak 1919 júniusában létrehozni Kelet- Szlovákiában s «zlovak Tanácsköztársaságot, Kun B la Kassa felszabadulhat ünnepségén 1919 juniua lo-én méltón mondhatta: "nem azért jótt ide e Vörös Proletárhadsereg, hogy uj elnyomást teremtsen, minthogy e cseh imperialisták hadserege tette, hanem azrrt, hogy felszabadítsa « dolgozókét, tekintet nélkül arra, milyen nyelvén beszélnek. Nekünk mindegy, hogy dolgozó proletártestvérünk milyen nyelven beszél, nekünk csak égy ellenségünk van: s burzsoázia akármilyen nyelven beszél ie,” Nyilvánvaló, hogy a magyar vörösdhosereg © szocialista Megyaror szagot védő éi s Szlovák Tanáésköztéraeságot segitő harcaival hazafias, és in- temecionelietö kötelességét teljesítette. Úgy gondolom e két anyag ezembeállitása eléggé szemléletes, a Horthy-ellenicrruáslom 25 éves úr ijáénak ismertető*e ugyan csak az alkalmak egész rorát szolgáltatje c nációnálizmus elleni herc- ho2, L k rdésnek, csak egy-egy részletét szeretném kiragadni,- Trianon kérdése,- Trianon és a Tanácsköztársaság* Itt ismerve e hallgatók közt élő problémákat ezeket különösen kihcngsulyózzuk, fő cscpé; unkát ezek ellen irányítjuk»
