Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. november 26., kibővített tanácsülés - Napirend: - I. Egy szakcsoport problémáinak megvizsgálása (biológia-földrajz – mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok). - II. A gazdasági igazgató beszámolója. - III. Bejelentések. - 1. Megemlékezés Pécs felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából. - 2. A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése tárgyában megjelent MM-rendelet ismertetése. - 3. A végzett hallgatókkal tartandó ankét tervének ismertetése. - 4. 1. A felvételekkel és a felvételi vizsgára előkészítő tanfolyammal kapcsolatos MM-rendelet ismertetése. - 5. 2. Felhívás a III. éves hallgatókról szóló írásbeli vélemények elkészítésére. - 6. 3. Honosítási kérelmek beterjesztése. - 7. Tájékoztatás az üzemi gyakorlatok során felmerült panaszokról.
""gyakorlati óraszám arányával szemben az uj kísérleti óraterv 36 % v—4— vagy az állattenyésztés mezőgazdaságtani kollégiumaiba* A "földrajziban feltétlenül egyetértünk az elmúlt év tanáCBÍiló- si vitája után kidolgozott kísérleti tanterv elképzeléseivel, ti* ily módon valóban biztosítottnak látszik a tananyag félévenkénti egyenletes elosztása, a tananyag korszerűsítése és gyakorlatibbá tétele. “elyeseinünk kell, hog a régi óraterv összesen 21 lágyakor la tót ir elő felemelve a 12 gyakorlati óra számát 20 órára az elméleti tárgyak rovására. Ugyancsak helyesnek kell tartanunk, hogy az "általános természeti földrajz " tárgyalása előtt adott bevezetés magába foglalja a földrajz fogalmát, kutatási területeinek áttekintését, felosztását és azoknak a legalapvetőbb földrajzi fogalmaknak rövid ismertetejét ^ amelyek eleve szükségesek az általános természeti földrajzi anyag megértéséhez. Az általános természeti földrajz bevezetőjeként a csillagászati földrajzi ismeretek teszik a hallgatók számára érthetővé a földrajzi burok jelenségeit, folyamatait, változását, fejlődését! - s egyúttal alkalmas a szaktárgy világnézeti alapjainak tisztázására is. helyesen csatlakozik e stádiumhoz a szilárd kéreg felépítésére, szerkezetére és változásaira vonatkozó ismeretanyag. Lényegileg tehát a földrajzban nem tanítanak sem "csillagászatot", sem "geológiát", hanem olyan ismereteket e tudományok köréből, amelyek nélkül a természeti földrajzi jelenségek érthetetlenek maradnának. Ezért nem nélkülözhetők a klimatikus ismeretek sem, mert a kiima a földrajzi zónákon és tájakon kelül a természeti földrajzi környezet egyik lényeges alakitója. Az élő világ pedig a földrajzi burok, a táj szerves és elszakíthatatlan része, ezért kell pontosan meghatározni a földrajzi szempontú biogeográfia anyagát, s kell elhatárolni a más nézőpontú növény- és állatfóidrajztól. Az általános természeti Lf óidra jz oktatását a fel- szindoaborzat ismertetése és a földrajzi burok fejlődéstörténete zárja lej de egyúttal ezzel készíti elő az általános gazdasági földrajz oktatását, 3 biztosítja az első regionális földrajzi egység* hazánk földrajzának megértését. A "mezőgazdaságtani ismeretek" keretében a különböző résztárgya ' kát lényegileg két nagy tárgybe olvasztották össze* "a növénytermesztés" - és "állattenyésztéstanba"! ehhez kapcsolódik a növénytermesztés anyagában a "géptan", az állattenyósztésbanhoz pedig a mezőgazdasági rovsrtan". A szakmai ismeretanyagot lezárja az "affrárgazdaság- tan es üzemtan", s kiegészíti a "kertészeti ismeretek" című kollégium. A nagy anyagegyBégekben elhelyezett résztárgyak azonban nem eléggé összehangoltak a szakcsoport többi tárgyával, ti. nemcsak több-kevesebb átfedés, hanem egyes résztárgyak teljes félévi anyagának ismétlése is ólődordul. így pl, az I.óvfolyamon tavaly és az idei tanévben is tanultak "Az általános növény termeszt és tan" című kollégium keretében meteorológiát, klimatológiát, talajtant, talajföldrajzot, s ugyanakkor ez az ismeretanyag az általános természeti földrajz programjának is szerves része. Az eddigi tapasztalatok szerint a hallgatók a földrajz keretében szélesebb összefüggésekben kapják meg az idevonatkozó ismereteket, mint azt axs mezőgazdasági tanszéknek egyáltalán módjában van oktatni. Ügy véljük helyesebb lenne, ha a mezőgazdaságtani ismeretek keretében csak akkor foglalkoznának agrometeorológiai és mikroklíma to lógiai ismeretekkel, ha a hallgatók a földrajz keretében már megfelelő klimatológiai, talajtsni-talajföldrajzi ismeretek birtokába^ jutottak* A mezőgazdaságtani ismeretek oktatási anyagának megfelelő átcsoportosításával, illetve a kapcsolt szakok tantervének összehan golásaval nyilvánvalóan elérhető volna, hogy s hallgatók e szakok résztudományait csak egyszer és korszerű anyagban kanják. Átfedések vannak továbbá a növénytani tanszékén előadott növényföldrajz és a földrajzi tansaéken előadott növényföldrajz között, valamint az állattani és a'földrajai tanszék állatföldrajzi ,3nya^ában| ugyanakkor azonban e tárgyakban nemcsak átfedések, hane:n szemléleti ellentétek is megfigyelhetők. Ugyanez vonatkozik az őslénytanra ás az e kérdésekkel foglalkozó három tanszéken. E kérdések megvizsgálása, és hatorozott, egyértelmű állásfoglalás kialakítása a szakbizottságok feladata.
