Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961

1960. november 26., kibővített tanácsülés - Napirend: - I. Egy szakcsoport problémáinak megvizsgálása (biológia-földrajz – mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok). - II. A gazdasági igazgató beszámolója. - III. Bejelentések. - 1. Megemlékezés Pécs felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából. - 2. A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése tárgyában megjelent MM-rendelet ismertetése. - 3. A végzett hallgatókkal tartandó ankét tervének ismertetése. - 4. 1. A felvételekkel és a felvételi vizsgára előkészítő tanfolyammal kapcsolatos MM-rendelet ismertetése. - 5. 2. Felhívás a III. éves hallgatókról szóló írásbeli vélemények elkészítésére. - 6. 3. Honosítási kérelmek beterjesztése. - 7. Tájékoztatás az üzemi gyakorlatok során felmerült panaszokról.

-52* Az uj tantérvekben és programokban meghatározott anyaggal végeródményben biztosítottnak látszik az említett átcsőportositáaok, összehangoláa stb, elvégzése után a tartalmi isszef i&gések és az el- aéletl alapok megismerései — ugyanakkor azonoan ismételten fel kell hívnunk e szakcsoport tanszékeinek figyelmét arra a t nyre, hogy • tárgyak keretében oktatott lexikális anyag sok * s a isúr végrehajtott csökkentések után is van lehetőség a lexikális, fogalmi és névanyag redukciójára*

Ezzel kapcsolatban utalunk az elmúlt tanévben a földrajz oktatásával kapcsolatos tanszéki felmérés tanulságaira, ti* arra, hogy egy-egy szaktárgy elsajátításában alapvető nehézséget szokott okozni a tárgy tényanyagának mennyisége, vagyis a feldolgozandó anyag vonu- monjét illetően felvethető memorativ terhelés nagysága, nem is szólva a tárgy feldolgozásával kapcsolatos megértési nehézségekről« A tény- anyag mennyicégéből következő memorativ terhelés nagyságát növeli az is, ha a tárgy müszókincs /és vele együtt fogalom kincse/ a memorative elsajátíthato mennyiségen felül van, mint pl* ez az elmúlt tanévben a földrajz és a vele kapcsolt biológiai tárgyaknál említett számadatokból is kitűnt. A Főiskola tanácsa az elmúlt évben megtanulhatatlan mennyiségű műszó és fogslomkincsnek értékelte az e tárgyakban a múltban általában megkövetelt több mint nyolcezer idegen nyelvű és magyar műszót, helyneveset. nem is említve a tényanyag egyébként is hatalmas méreteit* Az érdekelt tanszékek megértve a tanács állásfoglalásának jogosultságát az elmúlt évben már megkezdték 3 tényanyag felülvizsgálatát. Ennek keretében a növénytani tanszék oktatói a tanév folyamán megvizs alják, mi az a minimális fogalmi és névanyag, ami az általános iskolai tanárképzés színjén feltétlenül szükséges és megkívánandó. Az oktatás eredményességének fokozására a feltétlen szükséges nsüszóanyagon kívül elsősorban azon növényfajok tudományos neveit kívánják meg a hallgat óktól, amelyek az általános iskolai oktatásban előfordulnak, illetve termelési, tenyésztési és egészségügyi vonatkozásban nagyobb jelentőséggel oirnak# A növénytani tanszék oktatóival egyetértve az állattani tanszék is az élő szervezetek rendszerezéséhez szükséges tudományos kategóriák névanyagát követeli meg, kiegészítve a helyes biológiai szemlélet kislazításában nélkülözhetetlen fogalmi és névanyaggal* érthető ez, hiszen a fejlődés tényének cáfolására az idealizmus felhasználja a törzsfejlődésben ealithető hézagokat, ha tehát mi nem készítjük fel hallgatóinkat ezekre a mozzanatokra, labilissá tehetjük természettudományos világnézetüket. Ez a kö- rülnuny érthetően megszabja a lexikális anyag terjedelmét is, de ugyan akkor figyelemmel kell lennünk a fogalmi és névanyag méreteinek állapításánál pl* arra is, hogy a statisztikai adatok alapján a mező- gazdasági termelésben a rovarok által okozott kár átlagosan 25-40 % között ingadozik. Ez azt jelenti, hogy sok állatfaj ismerete szükséges ahhoz, hogy a termelékenység növekedése érdekében az általános Iskolai tanár vidéken, tsz községekben megfelelő felvilágosítást tudjon adni nemcsak az érdeklődőknek, hanem elsősorban tanítványai felkészítésében. A növény- és az állattan keletében tehát megfelelő viz 5- gálatokkal meg kell állapítani, mi az a lexikális anyag, amely 3 megértés, a helyes szemlélet kialakítása szempontjából feltétlenül szükséges, s mi az, ami talán már szükségtelen, felesleges te tier*

A mezőgazoaságtani ismeretek lexikális anyaga egy részében azonos a növény— és állattan fogalmi és névanyagával, — érthető ez.

iéajált‘meg,__J ___HMr-vJOT A mezőgazdaaágtani ismeretek lexikális anyaga tehát általában nem okoz külön gondot, s a növénytani, illetve az állattani anyaggal együtt megoldható* •