Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1958. november 29., tanácsülés - Napirend: - 1. Az új vizsgaszabályzat megvitatása. A félévi vizsgákkal kapcsolatos időszerű kérdések. - 2. A közösségi nevelés. - 3. Bejelentések. - 3/a. Személyi változások a főiskolai kollégiumok vezetésében. - 3/b. Temesi Mihály köszöntése 25 éves pedagógusi működése, valamint Rónay Béla köszöntése az egyetemi doktori cím megszerzése miatt. Rizner Dezső KISZ-titkári kinevezésének bejelentése. - 3/c. December 6-ra rendkívüli tanácsülés bejelentése, melynek témája a Pedagógiai Tudományos Intézet hároméves munkatervébe való bekapcsolódás lehetőségei. - 3/d. A legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb rendeletek. - 3/e. Más egyetemekről kibukott hallgatók felvételi kérvényeinek ismertetése. - 3/f. A külföldi könyvek beszerzésére rendelkezésre álló devizakeret felosztása. - 3/g. Az oktatók ideológiai továbbképzése következő időpontjának bejelentése.
Mrmssyssft íatransiprtfjr "ÖL * szociálist» jáevelóá a mega számítva a közösségi felsőt,hiszen a nevelés úgyis mindenkor a közösség számár# és # közösségben folyt«lämek megféleiden már Platón és Aristoteles is levonta # pedagógiai konzekvenciák#t «dzerintük csupán arról lehet ez6|äogy #8 egyik pedagógiai irányzat elsősorban « »érmék egyénisége oldaláréi közeli ti meg a nevelés problémáját, # másik pedig # nevelés toroadalnii oldalát domborítja ki jobban« ■ülnek. # kérdésnek tisztázásinál újabb komplikációt jelent az,bogy a mult század végén és a századfordulón « marxista eszmék hatására, a munkásé᧠forrodalaii harcának buraso# reakciójaként a pedagógiai elmélet mivelölnek jelentős része a berbert1 individuális pedagógiával azem~ ben “szociális pedagógiát" hirdetett meg és ezzel uj pedagógiai gondolatokat vitt s köztudatba«Bs az irányzat a nevelés céljául az egyénnek “a szociális életre", "közösségi életre és sonkára” való előkészítést jelöli meg. Mivel a nevelés gyakorlata mindig egy adott társad#lomban megy végöa 8 mivel a nevelés elmélete mindig e konkrét társadalmi nevelésnek tükröződése *röviden meg kell vizsgálnunk azt,bogy a társadalomban magában hogyan alakul történetileg a közösség« Az ősközösségben,mint a neve is mutatja,megvolt a társadalmi közösség« Az ősközösség felbomlásával felbomlik a társadalom is,mint közösség, s helyette megjelenik az állam,mint # közösség "pótléka",számtalan álkozösségével* tlsxx és ímgels a Méi&et Ideológia c«munkájukban meggyőző erővel mutatják be,hogyan vészit! el a közösség minden látszatát a aegántulaj- do& megjelenésével« "Ahol nincsenek közős érdekek,ott nem lehet szó a célok egységéről, még kevésbé a cselekvés épségéről" - mondja Engels« Olyan társadalomban tehát «amelyik képtelen feloldani az egyén és a társadalom közötti ellentmond st, a "köaoeségi** szempont érvéesit éísónek a nevelésben az a célja,hogy az egyénekkel sz^: ben a magát önállósított "közösség" érdekében fokozott mértékben használják fel a nevelést és ezzel újabb bilinccsel terheljék as elnyomott osztályokat«.-"ladest plasz tikosán láthatjuk a legutóbbi korszak burzsoa nevelési elméleteiben. Zoul dafeogp. a azoc i ilpedagógia legnevesebb kép viselő je, elméleti fej t ege i oséT5Sn sok, a marxista elmélet megállapít ám ital egybehangzó, a korszak tudományos szintjén már tagadhatatlan én vitathatatlan igazságot hirdet .Így pl. meg állapítja, Iiogy "az eraber emberré csak emberi t r- a#s% által lesz". J?.bbo1 tovább következtet oly#» igazságot,amely a aao- oialiuta pedagógiai elméletben Is helytálló* e nevelés közösség nélkül egyáltalán nem lehetséges«^zek és es ehhez hasonló a»állapítások ilyen legáltalánonabb fordulásáéban igazak és kétaégtelenek.Kem igaz azonban az az fejtés,amellyel ezekhez a megáliepitusokhoz eljut* Matorp sgérint nincs e tudatnak olyan tart#Ima,amely az egyén kizárólagos tulajdona lenne, urzéki csalódásnak,alapos tévedésnek nevezi # szellemi javak kizárólagos tulajdonának hiedelmét.3*erinte ez Individuális pedagógia csupán elvonás,melynek megvan ugyan a korlátolt értéke, de végül is túl kell haladnunk r»jta«i*rzl viszont.hogy a közösséget us adott viszonyok között nem tekintheti tapasztalatilag adottnak,s ezért egy jellemzően idealista fordulattal a közösséget mm olyan vei«??inak fogja fel, ami empirikus#» adva van,hanem olyannak, aminek lennie ke 111 ennek kialakítása tehát lényegében végtelen feladatot jelent. A szooiálpedagógia elismerte, hogy a polgári társadalomban ellentétek Vannak,de úgy magyarázta,hogy ezek nem a kapitalista társad«!©! rend birtokviszonyain alapulnak,hanem csak a* emberek tudatában léteznek.
